Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

Az utcafronttól jócskán beljebb, az északi telekhatáron elhelyezkedő, „L" alaprajzú, részben manzárd- részben nyeregtetővel fedett, két- illetve háromszintes épület tetődíszén az 179 l-es évszám olvasható. ( 1. kép) Homlokzatait többé-kevésbé egységes, későbarokk architektúra díszíti. A két szárny közül a nyugati, kétszintes, csaknem négyzetes alaprajzú (ezt fedi a manzárdtető), míg a keleti, az utca felé kinyúló, háromszintes, nyeregtetővel fedett épületrész keskeny, téglalap alaprajzú. A nyugati szárny keleti homlokzata háromtengelyes. A földszinten a jobb oldalon kosáríves, tagozat nélküli kőkeretes ajtó, tőle balra két vasrácsos, ugyancsak tagozat nélküli kőkeretes ablak helyezkedik el. A kőkeretek simára vannak csiszolva. A kapu ívének vállain erőteljes kiülésű, viszonylag egyszerűen tagozott fejezet található. A záradékban betonnal durván elkent zárókő-imitáció maradványai láthatók. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Fotótárában található, 1959-ben készült, az épületet tévesen a Rákóczi-kastélyként azonosító archív fotókon

2 jól látható, hogy a nyíláskeretek ekkor még fehérre voltak meszelve. Ezzel szemben egy másik, valószínűleg 1966-ban készült fotón

:í már a jelenlegi, lecsupaszított keretek láthatóak. Az ablakok könyöklői ki vannak fűrészelve, a vasrácsok ki vannak forgatva, tehát az ablakokat lefelé megnagyobbították. Az ablakok megnagyobbítása már 1959 előtt megtörtént, hiszen az ekkor készült fényképeken már ez az állapot látható. Felettük egy-egy, vakolatból készített, lekerekített sarkú, kiugró tükör, majd markánsan előreugró osztópárkány következik. Közvetlenül az osztópárkány felett széles, simított, vakolt sáv található. Az emeleten a földszinti nyílások felett egy-egy ablak található. Az ablakoknak ugyancsak tagozat nélküli, egyszerű kőkeretei vannak. A nyílások között, valamint a bal oldali ablaktól balra, egy-egy mélyített tükör látható, melybe a tükrök tengelyében, függönymotívum lóg bele. Ezek felett kis kiülésű, kettős korong-motívumok láthatók. Ezt követi a gazdagon tagolt és erőteljesen kiugró főpárkány. A homlokzat fehérre van meszelve. A lábazat feketére festett, egyszerű, viszonylag csekély kiülésű. A főhomlokzat előtt betonterasz húzódik, azonban a beton alatt láthatók a korábbi, terméskövekből rakott terasz maradványai. Ennek eredeti formája az említett, 1959-es fotókon még látható, az 1966-ban készült felvételen azonban már a mai, betonterasz látszik. A keleti, az utca felé nyúló szárny keleti homlokzata teljesen sima, nem fordul rá sem az osztópárkány, sem a főpárkány, sem a lábazat. Egyéb architektúra sem díszíti. A lábazatot csupán fekete meszeléssel jelzik a főépületével azonos szinten. A „lábazatban" az udvar felől egy szegmensíves áthidalású pincelejárat nyílik, egyszerű pofafalakkal. A szárny oromfala az oldalhomlokzat főpárkánya felett egy íves kőkonzolon nyugszik. Felületét kőlapok fedik. Az oromfal felső harmadának közepén ovális padlásablak látható. Ezt, az 1959-es felvételek tanúsága szerint eredetileg vakolt szalagkeret övezte. A keleti szárny déli homlokzata kéttengelyes. Földszintjének jobb oldalán ajtó nyílik a belső térbe. Az ajtó tagozat nélküli kőkerete a falsíkhoz képest mélyen be van süllyesztve a falba. A homlokzat földszintjének bal oldalán, egy, a nyugati szárny keleti homlokzatán találhatóakhoz hasonló, fekvő téglalap alakú, egyszerű, tagozat nélküli kőkeretes, vasrácsos ablak nyílik, melynek könyöklője nincs kifűrészelve, megőrizte eredeti formáját. Az említett ablak alatt egy további, ugyancsak tagozat nélküli kőkeretes, vasrácsos, téglalap alakú pinceablak nyílik. A földszint ablaka felett egy lekerekített sarkú, kis kiülésű tükör látható, felette megjelenik az osztópárkány, melyet itt is kísér a széles, vakolt sáv. Az emeleten, a földszinti nyílások felett egy-egy, ugyancsak tagolatlan kőkeretű, téglalap alakú ablak látható, melyektől jobbra és balra egy-egy mélyített tükör helyezkedik el. Ezek formája megegyezik a főhomlokzaton láthatóakéval. A keleti ab-