Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Gergelyffy András: Műemlékek az egykori bakonyi erdőispánság területén. Tés, r. k. templom

Műemlékek az egykori bakonyi erdőispánság területén Tés, r. k. templom GERGELYFFY ANDRÁS Annakidején, a hatvanas években a várpalotai vár helyszíni kutatása során érthető módon foglalkoztatott a vár előtörténete is. így jutottam el Bátorkő vára azonosítása kapcsán egy középkori határjárási okmányhoz, amely Csősz falunál indult ki. Akkor Koppány Tiborhoz fordultam, aki eme Bakony-vidék műemléki történetírásának már akkor is legfőbb tekintélye volt, hogy nem tudja-e, mi fán terem ez a Csősz falu. És Koppány Tibor tudta. Ma Csőszpuszta, Tés község határához tartozó külterületi lakott hely. Évtizedekkel később, mikor már ugyancsak közeledett nyugdíjazásom ideje, feladatul kaptam a volt zirci járás műemléki topográfiájának elkészítését. És ezt a területet ugyancsak Koppány Tibor, ezúttal, mint a Veszprém megyei műemléki topográfia Iszerkesztője jelölte ki számomra. És, ha akarom, lakóhelyemről, Budapestről megközelítve a területet, ugyanaz a Csőszpuszta szolgálhatott topográfiai lejárásom kiindulópontjául, amely annak a középkori határjárásnak a kiindulópontjául szolgált. Itt fordul be a Várpalota felől érkező autóbusz Tés községbe. Tés község, a középkori Egyházastés falu közvetlenül határos azzal a bakonyi erdőbirtokkal, amelynek központja Bátorkő vára volt. Csősztől Szénhelyig, Egyházastéstől Lovas-Bántáig, Erdőinotától (ma: Inotapuszta) Molnosinotáig (ma: Inota) a középkorban sem volt és ma sincs lakott település. A területet ma is erdő borítja. Nem csoda, hogy az újkori alapítású székesfehérvári egyházmegye püspöki nyaralóhelyéül is szolgált ez a 467 méterrel a tengerszint fölötti magasságban fekvő kies község. No, de fentieket csak bevezetőül szántuk ahhoz, hogy most ezen a helyen közreadjuk imént említett munkánk egy összefüggő részét, a tési római katolikus templom műemléki topográfiai feldolgozását. Tés, r. k. templom Jellege: Dombon álló, kőfallal körülvett, egyenes szentélyzáródású, két szakaszban megépült barokk plébániatemplom. (1. kép) Története: Tés Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templomáról az első ismert említés 1276-ból maradt ránk. Gergely nevű papja, továbbá két klerikusa, Gede és Máté is szerepel, eszerint tehát központi plébánia lehetett. A kettős település jobbágyi részét, Nagytest templomáról a 16. század végéig Egyházastés néven is emlegetik. A mai templom minden valószínűség szerint a középkori templom helyén áll. A 19. század elején újjátelepült faluban 1702-ben romos templomot írtak öszsze. A jelenlegi katolikus templom középső részét (hajóját) a földesúr, a fehérvári prépostság részéről 1725-ben gróf Nesselrode Ferenc Bertram prépost építtette újjá. 1730 körül ez a templom a protestánsok kezére került, bizonyára azért, mert a