Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Valter Ilona – Schőnerné Pusztai Ilona: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreállítása

9. kép. A templom alaprajza. Helyreállítási terv karészhez tartozott az új liturgikus tér kialakítása, a rossz padsorok helyett új padok készítése és a villanyszerelési munkák teljes felújítása. Terveztük a templom környezetének rendezését is, remélve, hogy ehhez a Községi Tanács hitelkerete is mozgósítható. A kivitelezési munkák 1986-ban kezdődtek el. Minden évben annyi készült, amennyi hitel rendelkezésre állt. Kezdetben, de úgy emlékszem, csak az első évben kaptak az OMF-től hozzájárulást, később évről-évre ez is elmaradt. Ha elfogyott a pénz, a munkák leálltak, azután váratlanul újrakezdődtek. Ez Budapestről nehezen volt követhető. Egyébként is hiányzott a műemléki gyakorlatban oly természetes, és hitünk szerint, nagyon fontos, rendszeres tervezői művezetés. Plébános úr jelentkezett ugyan a munkák idején, hívta is helyszínre a tervezőt, de általában akkor, amikor már egy-egy munkafázis befejeződött. Az a fajta tervezői irányítás, amely szerint két három hetenként a végzendő munkákat a kivitelezővel részleteiben előre megbeszélik, és a munka tovább az ott elhangzottak szerint folyik, ez esetben nem működött. Általában nem így szokás ez a magyar építőiparban, így hát semmi rendkívüli nincs abban, hogy ezt a helyszínen dolgozó magánvállalkozók nem igényelték. Már a kivitelezés megkezdésétől elkezdődött az eltérés a kiadott tervektől. Többször ez indokolt is volt, például a felső statikai megerősítésnél a tervezettel egyenértékű, de annál költségkímélőbb megoldás született, ami a már vázolt anyagi hátteret figyelembe véve el is fogadható. Voltak azonban később kijavítható, és sajnos, már jóvá sem tehető hibák is. Az előbbiek közé tartozott a 19. századi nyugati toldalék és torony elrontott homlokzati architektúrája, valamint az egyes tetővégződések, csatlakozások esztétikailag kifogásolható részletei. Az utóbbiak közül legjelentősebb, hogy az északi kápolna falkoronáit és oltármaradványát a tervezett felfalazás helyett teljes mértékben visszabontották a hittanterem építésekor. Ez persze nem akar vádaskodás lenni az Egyházközség tagjai, vagy különösképpen a plébános úr felé. Ok erejükön felül vállaltak és erejükön felül dolgoztak. Nem az