Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Valter Ilona – Schőnerné Pusztai Ilona: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreállítása

13. Szombathely. Püspöki Levéltár, Kazó-féle Visitatio 1697. 439., 441. 1. „Visitatio Ecclesiae in possessione Nagyunyom, una cum iïliali Balogfa celebrata die eadem. Est tota ruinosa, operta, et desolationi dedita." 14. Szombathely. Püspöki Levéltár, Scacchi-féle Visitatio 1713. 197. 1. 15. Magyar Országos Levéltár. C 38. Acta Cassae Parochorum. Dioecensis Sabariensis. 1-9. 30. cs. 1733. 16. Szombathely. Püspöki Levéltár, Batthyány-féle Visitatio I. kötet, Győri egyházmegye, Vas vármegye, Szombathelyi kerület. 1756, 869. 17. Szombathely. Püspöki Levéltár, Szily-féle Visitatio. 1780-73. 18. Szombathely. Püspöki Levéltár, Somogyi-féle Visitatio 1815. 90-91. 1. 19. Szombathely. Püspöki Levéltár, Böle-féle Visitatio 1841. 272., 273. 20. Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. 31. 21. Az ásató régész Dax Margit volt. 22. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei .Bp., 1993. 132. 23. Buchowiecki, Walther: Die gotischen Kirchen Österreichs. Wien, 1952. 96., 311., 314. és 78. kép 24. Valter i. m. 122., 170-171., 273.; Valter Ilona: A salamonvári család és a salomvári római katolikus templom. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Bp., 1993. 72-78. A templom helyreállítása A balogunyomi r. k. templom helyreállítása a mai napig nincs befejezve. Nem szokás cikket írni a még folyamatban levő munkákról, pontosabban a kész, befejezett felújításokat illik publikálni. Most azonban úgy érezzük, másról van szó. Kedves kollegánk születésnapja kapcsán a szakmában eltöltött szép és küzdelmes közös évtizedekre emlékezünk. Mi, akik szinte az OMF megalakulásától részt vállaltunk a magyar műemlékvédelemben, tudjuk, hogy vannak feladatok, amelyek sok gondot, esetleg kudarcot hordoznak magukban, az ügy érdekében azonban mégis vállalni kell, sőt a törődést nem szabad abbahagynunk akkor sem, ha közben az évek eredmény nélkül múlnak el. Úgy tűnik, ilyen feladat a balogunyomi kis, középkori eredetű plébániatemplom helyreállítása is. Sokan emlékezünk rá, hogy a hatvanas, hetvenes években, bár a Műemlékfelügyelőség akkor sem volt gazdag, egy-egy ilyen volumenű emlék felújítása nem okozott gondot. Sorozatban készültek el hasonló nagyságú templomaink, és nem egy olyan volt, pl. a baranyai mánfai templom, amelynek a teljes műszaki helyreállítása áprilisban kezdődött és még az év októberében megtartották az átadást is. Mi lehet tehát az oka, hogy pont ez a kis templom az, amelynek a munkái ilyen hosszú időre elhúzódnak? Természetesen elsősorban a pénz hiánya. A helyreállítás a nyolcvanas években kezdődött el, és ekkorra a költségek saját kivitelezésünkben alaposan megdrágultak. Más szemszögből nézve, korábban sem volt bőséges a műemlékhelyreállítás hitelfedezete, ezért készültek éppen a kisebb templomok helyreállítási munkái és maradtak a nyolcvanas évekre olyan nagyobb egyházi emlékekkel kapcsolatos gondok, mint pl. Ócsa, Ják, Zsámbék, stb. így azt is mondhatnánk Balogunyom elkésett, pedig az 1980-ban elkészített tervezési program szerint a templom műszaki állapota ugyancsak indokolttá tette a beavatkozást. Azután a kutatási eredmények és a már korábbról ismert értékek restaurátor szakvélemény szerinti állaga igazolta a teljes műemléki rekonstrukció fontosságát. A felújítandó emlékek rangsorában ez a templom mégis hátraszorult. Utólag visszanézve talán más oka is volt e hátrányos megkülönböztetésnek. Az 1985 márciusában tartott Tervtanácson érzékelni lehetett valami feszültséget az akkori OMF Kivitelezési osztályvezetője és a mindannyiunk által ismert és szeretett Hencz József tisztelendő úr között, akihez ez időben a balogunyomi plébánia tartozott. Úgy emlékszem „Bunci" atya, a műemlékesek között mindenütt otthon