Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása
A 6. kép. Emeleti alaprajz, helyreállítási terv láltak, csupán egy félkörívű zárólap maradt meg süttői vörös mészkőből, a fentebb közölt felirattal. A földszinti alaprajzot meghatározta a szentély északi negyedkörének áttükrözésével kialakított sekrestye egy kis helyiséggel, folyosóval és lépcsőházzal. (2-3. kép) Ezek fedése hevederes csehsüvegboltozat, illetve fiókos donga. Az emeleten a lépcsőházon kívül két szobát építettek. (4. kép) Lefedésüket először talán gerendafödémmel képzelhették, mert a vastag válaszfalakat, amelyek a kolostorboltozat miatt váltak szükségessé, utólag, alapvakolat elkészítése után falazták fel. A templom boltozatait és az egymáshoz csatlakoztatott faltömegeket kovácsolt falkötő- és vonóvasakkal fogták össze. A boltozati vonóvasakat a hevederek záradékmagassága alatt, azokba befalazva helyezték el. A tervezés célja az volt, hogy: 1. Egy működőképes épület visszaállítása az eredeti formák minél teljesebb követésével, annál is inkább, mert a hívek között még többen élnek olyanok, akik emlékezetében még él az épület régi képe. (5-6. kép) 2. A működőképességet a mai kor követelményeinek megfelelően kell biztosítani mind a templomi liturgia, mind a lakrész kényelmi berendezései tekintetében. 3. Az épület állékonyságát, szilárdságát és használhatóságát a hagyományos és korszerű eszközök - anyagok, szerkezetek - olyan párosításával kell biztosítani, ami az előbbi szempontokat kielégítik. Az épület állékonyságával kapcsolatban a következőket kellett megfontolni. A remeteség keleti apszisának fala, ami lejtő felé esik, valamikor megsüllyedhetett. Megtámasztása céljából építették azt a három vastag és nehéz támpillért a keleti oldalon, amelyek az épület hátsó nézetét oly jellegzetesen meghatározzák. Ezek működése vitatható, hiszen e nagy faltömegek ugyananynyit húznak lefelé, mint amennyit támasztanak. Felmerült elbontásuk lehetősége, de a megállapodott talajviszonyok miatt erről lemondtunk. Az északi fal nyugati végén volt egy jelentősebb repedés, ott ahol a középkori falszakaszhoz a