Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Bozóki Lajos: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről

i. m. 262. Kottanerné többször említi az asszonyház igazi bejáratát („recht eingankh") amelyet megkülönböztet a kápolnába vezető bejárattól. Mollay i. m. 263. 22. Búzás - Szőke i. m. 138. 7. jegyzet. A kápolna helyszíneként szóba jöhetne még a kaputorony, melyhez a két kapcsolódó palotaszárny közül a nyugati volt ellátva ejtőcsatornás árnyékszékkel. Itt azonban a királynői lakosztálynak megfelelő szinten a kaputorony csörlőkamrája volt. 23. „...und gieengen in das gwelb und ruegen die truhen mit der heiligen Kran her auf und nomen die heiligen Krön aus mit den vortrumb." Mollay i. m. 258. 24. Ld. a 29. és 30. jegyzetet. 25. Az 1996-1997. év falkutatása. 26. Holtz, Walter: Pfalzen und Burgen der Stauferzeit. Darmstadt, 1981. 101-102. 27. Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp., 1966. 95. 28. Erre utal az azonos profilsablonok használata a nyíláskeretek kifaragásánál. A budai provizorátus és a királyi palota építkezéseivel kapcsolatban ld. Búzás Gergely: Lapidarium Hungaricum. 2. Pest megye. I. Visegrád, Királyi palota. 1. A kápolna és az északkeleti palota. Szerk. Lővei Pál. Bp., 1990. 42-44. 29. A lépcsőház meglétére nem féltetlenül csak a szűkülő tér miatt ferdén emelkedő dongaváll megléte alapján lehet következtetni, ld. Schönerné i. m. 227. Erre utal a szikla levésése, a homlokzati ablakok kiosztása és a már Szőke Mátyás által megtalált és az 1977-es ásatás során újra föltárt és megkutatott falcsonk is. 30. Ehhez a hálóboltozathoz tartoznak a kőtárban lévő egyszer hornyolt bordák és számos boltváll töredéke is. A boltozat kiszakadt boltfészke az északi falon a helyreállításig még látható volt. 31. A boltozatból két homlokívzáradék, boltváll, csomópont és kétszer hornyolt borda töredékeik maradtak meg. Az ezeken mérhető görbületi sugár 280 cm, egy igen kis 350-380 cm-es oldalhosszúságú teret feltételez. Tekintve, hogy azt kizárhatjuk, hogy a zárókövek valamilyen oszlopokra boltozott többhajós tér egyik boltmezejét díszítették volna, ilyen alapterületű tér csak a kaputorony esetében jöhet számításba. 32. Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Katalógus/István Király Műzeum. Szerk. Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Székesfehérvár, 1982. 219-220.; Lővei, Pál: Der mittelalterliche Turm der Bischofsburg zu Győr und seine Fassade. In: Konservirung und Restaurierug von verputzten Mauerflächen. Hrsg. von Michael Petzet. München, 1990. 19-24. 33. Balogh Jolán: A művészet Mátyás király korában. Bp., 1966. L: 47.; Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp., 1985. 99. 34. Búzás Gergely - Lővei Pál: A visegrádi királyi palota címerdíszes zárt erkélye. Műemlékvédelem, 39, 1995, 2. 98-112. 35. Fiola, Andrej: A pozsonyi (Bratislava) vár. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Katalógus. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Bp., 1987. L: 246-260.; Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Bp., 1987. L: 572-573. 36. A magas pártázatos falak, toronyszerű forma, ugyanakkor szakrális épületen is megjelenik eszkatológikus utalással, így pl. a Moissac-i 12. századi déli kapun. A motívum szimbolikus jelentését hangsúlyozza a nyugati pártafokon álló, harsonázó figura, félreérthetetlen utalással Krisztus második eljövetelére, végső soron a Mennyei Jeruzsálemre. Hasonló jelentéstartalommal bír a párizsi St. Denis király galériája fölött húzódó pártázat. (Erről bővebben: Klein, Peter: Programmes eschatologiques, fonction et réception historiques des portails du 12

e s.: Moissac-Beaulieu-St. Denis. Cahiers de Civilisation Médiéval, 33, 1990, 4. 317-342.) Ajelentést tovább bővítve: a templom, reprezentatív kapujával a Mennyek kapuja, Isten tornyokkal pártázatokkal erődített városa is egyben. Ld. Baldwin Smith, L. Earl.: Architectural Symbolism ot Imperial Rome. Princeton, 1956. 4. 37. A kapu ikonográfiájához ld. Marosi Ernő: Az esztergomi Porta Speciosa ikonográfiájához. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984. 341-356. 38. A tornyos városkapuk jelentéstartalmáról, ceremoniális funkciójáról Id. Baldwin Smith i. m. 10-51.; Kantorowicz, Ernst: The „Kings Advent" and the enigmatic panels in the doors of Santa Sabina. The Art Bulletin, 26. 1944. 212. 39. Die Zeit der Staufer. Katalog/Württembergisches Landesmuseum. Hrsg. von Christian Väterlein. Stuttgart, 1977. 2.: Abb. 16.; Kantorowicz, Ernst: Empereur II. Friedrich. Paris, 1987. 479. 40. Mesqui, Jean: La fortification dans le Valois du XI. au XV

e siècle et le rôle de Louis d'Orléans. Bulletin Monumental, 135, 1977, 4. 126. és 4. kép valamint Mesqui, Jean - Ribera-Pervillé, Claude: Les châteaux de Louis d'Orléans et leur architectes (1391-1407). Bulletin Monumental, 138, 1980, 3. 307-310. 41. A tornyos városkapuk és a diadalívek kapcsolatához ld. Baldwin Smith i. m. 24-25. Ennek a világi és egyben szakrális, ceremoniális funkciót magában foglaló kaputípusnak egyik római köztársaság ko-