Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Bozóki Lajos: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről

4. kép. Az északnyugati palota. Archív felvétel, 1900 körül visszavezethető középkori reprezentációs jelentőségét mutatja számos más kapuzat heraldikai elemekkel, falképekkel vagy plasztikai dísszel történő dekorációja is: a győri püspökvár Anjou-címeres kaputornya,

12 a budai vár Zsigmond-kori, az uralkodó aranyozott szobrával ellátott kaputornya,

33 a visegrádi városi palota toronyszerű zárt erkélye

34 és talán a pozsonyi vár festett címereknek szolgáló mélyített fülkés kaputornya,

35 a hatalmi reprezentációban betöltött fontos szerepüket hangsúlyozzák. Maguknak az erődítéseknek a középkori gondolkodásban elfoglalt helyéről közvetve a korabeli ábrázolások tehetnek tanúbizonyságot. Azok az elemek, amelyek a vár vagy erődített város karakterisztikus megjelenését meghatározták: magas, tornyokkal erősített kapuk, pártázatos, lőréses falak a középkori szemlélet számára, gyakorlati jelentőségükön túl, a hatalom, gazdagság és egyben a védelem szimbolikus megjelenítései is voltak.

31

' Nyilván nem ok nélkül való, hogy a városi pecsétek, a civitas erejét, gazdagságát és egyúttal polgárai számára a falakkal kerített város biztonságot nyújtó szerepét hangsúlyozták emblematikus formában. Hasonlóképpen emblematikus kép volt egyik legkorábbi várábrázolásunk, mely az esztergomi Szt. Adalbert-székesegyház nyugati kapujának (Porta Speciosa) szemöldökét díszítette. Itt a porszkinéziszben látható király III. Béla attribútuma gyanánt, a világi hatalom szimbólumaként jelenik meg a „CASTRUM", két hengeres torony közötti fülkékkel(?) tagolt kapuval.

37 Ennek az antik római városkapukra (és diadalkapukra) visszavezethető típusnak a továbbélését számos példa bizonyítja.

38 Formailag az esztergomi jelzésszerű ábrázoláshoz áll igen közel a Hohenstauf II. Frigyes által 1239-1245 között emeltetett capuai hídtorony,

39 és némileg az Orléansi Lajos által építtetett Ferté-Milon-i (Aisne) kettős tornyú kapu is.

40 A mindkét bejárat fölötti plasztikai dísz a kapu reprezentatív szerepét emeli ki, egyben megtartva a tornyos kapu tágabb konnotációját is.

41 Erre a Ferté-Milon bejárata fölötti Mária-koronázása dombormű

42 és a capuai hídtorony szobrászati díszének politikai allegóriája is utal. A hídtorony ikonográfiái programja a legfőbb világi hatalom deifikációját szolgálta. Hohenstauf II. Frigyes antikizáló, monumentális szobrának felirata „Caesaris