Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

kirche Stigmatizáció-timpanonreliefjének kompozíció-előzménye: Nápoly, S. Lorenzo Maggiore, Ausztriai Anna síremléke. 45. Lővei Pál: Középkori síremlékek. In: Möns Sacer. 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. L: 310-311. 46. Marosi Ernő: Tanulmányok a kassai Szent Erzsébet templom építéstörténetéhez. 2. Művészettörténeti Értesítő, 18, 1969, 2. 89. skk. és periodizációs vázlat is: 17. ábra. - Hasonlóan: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. i. m. 1.: 540. skk. 47. Zykan, Marlene: Zur Baugeschichte des Hochturmes von St. Stephan. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 23. 1970. 28-65. különösen: 35. - vö. Schuttes 1986, i. m. 11. skk., annak kimutatásával, hogy 1388-ban a Szent Katalin-kápolnában már misealapítványra került sor. 48. Marosi 1969, i. m. 121. 49. Tóth, Sándor: Kaschau, Elisabethkirche, von der Westfassade her betrachtet. Művészettörténeti Értesítő, 42, 1993, 3-4. 113-139. „Marosi hat die Trennungslinie eher nur verwischt, als er den Bauvorgang durch stilgeschichtliche Erörterungen klarzulegen versuchte und an den Hauptportalen die Zeichen einer allmählichen, die beiden ersten Bauabschnitte mieteinander verbindenden Umwandlung sah.": 119., illetve: „...die Vertikalgewände und die Bekrönungen bei den Hauptportalen von verschiedener Planung sind. Man hat also die Portalgewände nach dem ersten Plan bis zu einer gewissen Höhe aufgemauert, beim Weiterbau hat man sich aber schon an neue Zeichnungen gehalten": 120. 50. Marosi Ernő: Tanulmányok a kassai Szent Erzsébet templom építéstörténetéhez. 3. Művészettörténeti Értesítő, 20, 1971, 3. 288. 51. Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. i. m. 2.: 269. kat. sz. Sz. 30. - vö. Zolnay László: A körmöcbányai Curia Civitatis gótikus torzói. Művészettörténeti Értesítő, 26, 1977, 1. 44. skk. 52. Török, Gyöngyi: Einige unbeachtete Holzskulpturen des Weichen Stils in Ungarn und ihre Beziehungen zu dem Skulpturenfund in der Burg von Buda. Acta Históriáé Artium, 27, 1981, 3-4. 215. skk. - másként a tanulmány végén, 221.: „Aus dem Verhältnis von Steiskulptur und Holzplastik geht auch hervor, daß die Hofkunst von Buda in allen Teilen des Landes tonangebend war." - A hivatkozás sűrűn ismétlődik, a korstílus értelmében: Uő. A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Szerk. Mojzer Miklós. Bp., 1984. kat. sz. 17. 53. Vö. Pannónia regia, i. m. 490. kat. sz. X-4. 54. Pannónia regia, i. m. 490. kat. sz. X-5. az újabb irodalommal. A jórészt gyűjteményi proveniencia okozta problémákról összefoglalóan ld. Poszter Györgyi: Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Bp., 1994. 482-485. 55. Marosi Ernő: Gótikus magyarországi Madonna-faszobor a párizsi Louvre-ban. Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk. Környei Attila, G. Szende Katalin. Sopron, 1996. 89-93. 56. Érszegi Géza: A Nagy Lajos-kori királyi kápolna kérdéséhez In: Castrum Bene, 2. 1990. Várak a későközépkorban. Szerk. Juan Cabello. Bp., 1992. 94-99. 57. A supplicatiőban említett palotakápolna lokalizációjának helyesbítéséből levont rövid következtetés: Nagy, Emese: Die gotische Architektur im Königspalast von Buda. In: Budapest im Mittelalter. Katalog/Braunschweigisches Landesmuseum. Hrsg.von Gerd Biegel. Braunschweig, 1991. 238. 58. Búzás Gergely: A budai királyi palota déli nagycsarnoka, In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pámer Nóra. Bp., 1994. 116. 59. Búzás 1994, i. m. 115. skk. 60. Ez elképzelésekről referál: Búzás 1994, i. m. 113. 61. Búzás Gergely: A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája. Lapidarium Hungaricum 2. Pest megye I. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Szerk. Lővei Pál. Bp., 1990. 22. skk.; A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Szerk. Búzás Gergely. Visegrád, 1994. különösen: 115. skk. (Búzás Gergely által írt fejezet) valamint Búzás, Gergely: The remains of the royal palace of Visegrád from the Angevin period. In: Medieval Visegrád. Royal Castle, Palace, Town and Franciscan Friary. Ed. by József Laszlovszky. Bp., 1995. 10. skk. 62. „Budán az egyik első Zsigmond-kori periódusból (a Ny-i szárny) Nagy Lajos építkezése lett, egy másik késő Anjou-kori periódusból (K-i szárny kváderes külső homlokzata) viszont Zsigmond-kori. Visegrádon ellenben a nagyszabású új építkezési koncepció a korai Zsigmond-korszakkal indul meg a legújabb felfogás szerint." Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései. Budapest Régiségei, 31. Bp., 1997. 79. 63. Búzás Gergely - Szőke Mátyás: A visegrádi vár és királyi palota a 14-15. században. In: Castrum Bene, 2. 1990. Várak a későközépkorban. Szerk. Juan Cabello. Bp., 1992. 132-156. - vö. Búzás 1995 i. m. 11. skk.