Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

letes nyitottság, továbbá - mint a francia udvari művészet jelenségeinek ausztriai közvetítése esetében valószínűsíthető - könnyebben hozzáférhető stíluselemeknek nagy tekintélyű távolabbiak képviseletében, helyettesítőkként vagy közvetítőkként való meghonosítása. E jelenségek hordozói tudvalevőleg „művészeten kívüli" tényezők: az uralkodói reprezentáció vagy a kultusz. Hans Belting a „művészeten kívüliség" jelenségét mint „a művészet korszakát" megelőző jelenséget tárgyalta a kultuszképről szóló nagy monográfiájában. A magyar Anjou-udvar - elsősorban az idősebb Erzsébet királyné személyéhez fűződő, a birtokában volt, hagyatékából az óbudai klarisszákhoz került Lukács-Madonnán alapuló - kegykép-kultusza Belting tárgyalásában beleolvadt a nyilvánvaló vetélytárs, a prágai udvar rokon törekvésébe.

36 A magyar udvar kegyképkultuszában megnyilvánuló sajátosságok megállapításának ugyanaz az akadálya, mint a stiláris meghatározásnak is: az aacheni Madonna-képek másolat-volta s a mariazelli Schatzkammerbild erősen átfestett állapota. Ami ezekben a képekben (a kevéssé megbízható állapot és főleg a gyermek Jézus gesztusaiban, attribútumaiban megfigyelhető variációk ellenére) közösnek látszik, az csak a prágai kegyképek egyik típusával rokon. Az erősen itáliaias, de a fátyollal borított fejű aacheni-mariazelli csoportbeli Madonnáktól a Veveríből való Madonna-kép csoportjába tartozó cseh emlékek abban különböznek, hogy lebocsátott fátylú, aranyszőke haján ötvösművű diadém fölött koronát viselő Madonnát és madarat tartó gyermeket ábrázolnak.

37 Ujabban Michael Viktor Schwarz - Pinder téziseit felújítva, és Hans Beltingnek a csehországi udvar ikonkultuszáról tett megállapításait Közép-Európa sajátosságaként általánosítva - a „szép Madonna" szobrászati típusának előzményeit a Mária-ikonokban kereste. Feltevése szerint a „képformának" a szobrászatra való adaptálása szociális értelmezést kíván; nem az udvari elitnek, hanem az annál valamivel alacsonyabb társadalmi nívót jelentő rétegnek a jelensége. Annak a tézisnek szempontjából (a budai Zsigmond-kori szobroknak 1395 tájára datálása) azonban, amely érvelésének középpontjában áll, a mariazelli Schatzkammerbild mint „képforma" nem kínál támaszt a típus helyi keletkezésének feltevéséhez; Schwarz érvelése is csak a csehországi művészettörténet emlékanyagára támaszkodhat. így éppen a speciális magyarországi kapcsolat kérdése marad bizonyítatlanul.

38 A czestochowai Madonna-képre ebben az összefüggésben nemcsak eredetének és donációjának tisztázatlansága miatt, hanem lengyelországi követésében típusának a cseh roudnicei Madonna típusával megnyilvánuló nyilvánvaló kontaminációja miatt is nehéz hivatkozni.

39 Az udvari elitnél valamivel alacsonyabb magyarországi társadalmi nívó képkultuszának, különösen a Madonnaábrázolások típusainak vizsgálatára elsősorban a pecsétművészet (mindenekelőtt a főpapi pecsétek) anyaga adhatna alkalmat. Ahol (Cudar Imre egri illette Benedek veszprémi püspök pecsétjén) eddig feltűnt a félalakos Madonna-ábrázolások azonossága,

10 azoknak típusa nem idegen az aacheni-mariazelli képformától. Olyan esetekben azonban, amilyen a Madonna-kultusz, eleve kérdésesek a földrajzi vagy szociális körök elhatárolhatóságát, a típusok genezisének pontos lokalizálhatóságát feltételező elgondolások. Ilyen irányú megfigyelésekre az Anjou-kori udvari szobrászat egy fontos emlékének, a Piliscsabán fennmaradt Madonnának szerencsés azonosítása ad alkalmat. Típusa, stílusa, párhuzamai alapján a barokk korban erősen átdolgozott Madonna joggal tekinthető olyan prágai műnek, amely még az idősebb Erzsébet királyné halála előtt kerülhetett az óbudai klarissza kolostorba." A Madonna del latte hagyományos ikonográfiái típusa a jelek szerint fontos szerepet játszott a királyné kultusztárgyain, s jelen volt már (szintén az óbudai klarisszáknál) a New York-i The Cloisters transzlucid ezüstzománcos házioltárán is. Ilyen Madonna-képet ábrázol diptichon-szárnyként a zárai Szent Simeon-ezüstszarkofág prédikáció-reliefje. A Piliscsabára került Madonna nyilvánvalóan a Prágában a vysehradi tábla-