Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Bozóki Lajos: Politika és tudomány. A Műemlékek Országos Bizottságának megújulása Gerevich Tibor irányítása alatt (1934-1945)
lított részek már 1937 áprilisában belépődíj ellenében látogathatóak voltak. 43 Az ünnepélyes megnyitóra 1938. augusztus 15-én került sor. A székesfehérvári királyi bazilika ásatása részben a Henszlmann Imre által visszatemetett részeken kezdődött 1936-ban, Hóman Bálint miniszter támogatásával. A kutatás egyik célja a már Czobor Béla által megkérdőjelezett 44 Henszlmann-féle elmélet felülvizsgálata volt a templom építéstörténetére vonatkozóan, különös tekintettel a bazilika Szent István-kori formájára. A másik elérendő cél a feltárt romok konzerválása és bemutatása első koronázott királyunk halálának közelgő 900-ik évfordulójára. Lux Kálmán és Genthon István által irányított ásatás, a már korábban feltárt részeken kívül, immár teljes egészében napvilágra hozta a bazilika Mátyás-kori keleti bővítésének maradványait s a déli oldalon egy kápolna apszisát. 45 1937-ben a Hóman Bálint vezetésével tartott helyszíni szemlén döntötték el a terület keleti részét lezáró kőtár és az ehhez csatlakozó Szent István-mauzóleum építését. A római iskola és a román kori faltagolás egyes elemeit elegyítő épületkomplexum Lux Géza tervei alapján készült. A mauzóleum szabad teret engedett a római iskola épületdíszítő programjának látványos kibontakozásához. 46 Az építő és tereprendező munka a téli hónapokban sem szünetelt, hogy a romkert és a mauzóleum az 1938. évi ünnepségekre elkészülhessen. 47 A korszak emlékhelytcremtő tendenciájának szülötte a visegrádi Alsóvár dunai erődítésrendszerének rekonstrukciója is. 1937-től Schulek János vezetésével történt a parti torony és környékének újabb feltárása, 48 s ugyancsak az ő tervei alapján készült a helyreállítás nyomán kialakított historizáló épületkomplexum is. Lux Kálmán: Székesfehérvár, a kőtár és a Szent Istvánmauzóleum terve. 1937. Tus, pausz, 860 x 680 mm. OMvH Tervtár, Lux-hagyaték ltsz. 7316. Szentiványi Gyula (1881-1956) és Dercsényi Dezső (1910-1987) a székesfehérvári kőtárban. 1943.