Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Valter Ilona: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872)

Valter Ilona A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872) Az első lépés, amely a honi műemlékek megóvására irányult, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyletének kassai vándorgyűlésén történt 1846-ban, amikor Henszlmann Imre javaslatára a vándorgyűlés felhívást adott ki a magyar műemlékek védelmére. Az 1847-es eperjesi gyűlésen Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre és Kubinyi Ágoston indítványára határozatot hoztak, mely szerint felkérik a magyar országgyűlést, hogy a „hazai közmunkák előtervei készítése alkalmával, az érdekes régi épületek rajzban fölvételét, kiadatását s az azok megújítására szolgáló tervek készítését eszközölné". Egyben kérték az Akadémiát, hogy karolja fel ezt az ügyet és csatlakozzon az ország rendéihez beadandó folyamodványhoz.

1 Az ügy visszhangra talált az Akadémián. Az 1847. február 22-i ülésén Toldy Ferenc „vezérlő titoknok" által aláírt felhívásban fordult az Akadémia minden „a haza ügyét szívén viselő magyarhoz, ...kik a hazai régi műveltség fényre derülését s így a nemzeti becsület emelkedését szívükön hordozzák", hogy értesítsék a titoknokot (az Akadémia titkári hivatalát) ily régiségekről, legyenek azok templom, vár vagy egyéb régi épületek, vagy olyanoknak maradványai, kőfaragványok, fafaragványok, öntvények, mesterséges halmok, festések, vésett müvek, metszések, fegyverek, bútorok, ékszerek. E bejelentések első közvetlen haszna műemlékeink megismerése lesz, és „ily módon mindenekelőtt az említett osztályokbeli régiségek lajstromát lehetne megnyerni, mely alapját tenné és vezérfonalát az utóbbi intézkedéseknek, miknek feladása ama tárgynak rajzát, története előadását eszközölni s mindezeket egy magyar műtörténeti gyűjteményben a haza elé terjeszteni".

2 A felhívás szerint a „régi kor" a 18. század elejéig, pontosabban a szatmári békéig (1711) értendő. Toldy Ferenc felhívásának legnagyobb hatása a magán kezdeményezésekre, „hű és díszes rajzmunkák" kiadására volt. Még ugyanabban az évben Pulszky Ferenc (1814-1897). 1865 körül. Fratelli Alinari fivérek felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum neg. sz. 75.417.