Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
D. Mezey Alice – Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860)
Henszlmann a toronysisakok cseréjével és az éijak Essenwein által rajzolt formájával is egyetértett, „.. .legfeljebb ha egy vagy más magassági arányon kellene keveset igazítani vagy módosítani". A pénzügyi nehézéségek közepette lassan folyó munkák ellenőrzése így természetes módon kerédt át a megalakuló Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságához. Henszlmann 1872-ban már mint ennek előadójajavasolta egy újabb helyszíni szemle után, egyebek mellett, hogy „...megkérendő volna a NM. minister úr Essenwein restaurationalis terveinek, melyek jelenleg Mosón megye levéltárában vannak, lehozatalára, részint hogy ezeket gyűjteményünk számára lemásoltathassuk, részint hogy ezek értelmében történhessék a felügyelet a a restaurationalis munkákra". A Schulek Frigyes műtermében elkészült másolat-sorozatot ma is őrzi az OMvH tervtára, 50 a Henszlmann által legmintaszerűbbnek érzett, a főhajé) oromfalaira tervezett szobordekoráció azonban, ismét a pénzhiány miatt, sohasem készült el. Ugyanezen okból elmaradt a barokk karzatfeljáró lépcsőnek az Essenwein tervezte külső, a déli toronyhoz csatlakozó „stílszerű" lépcsőtoronnyal való kiváltása is. Ennek megépítése érdekében Mosón megye alispánja 1889-ben fordult újra a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez jelentve, hogy bizottságot állít fel „a helyreállítási munkálatok befejezésére". A véleményezésre felkért MOB 1889. április 29i ülésén „...hosszabb eszmecsere után, melyben dr. Forster, Szalay, Schulek és előadó [azaz Czobor Béla] vettek részt, kimondatott [mégpedig Schulek Frigyes támogaté) véleményével szemben], hogy a bizottság mürégészeti szempontból határozottan ellene van a tervezett toldalék lépcsőtoronynak...". 51 A magyarországi állami műemlékvédelem „alapítási korának", azaz első nagy korszakának közelgő lezárulását nem a Central-Commission magyarországi jogkörének megszűnése jelentette, hanem — egyebek mellett - e három évtizeddel később s egy évvel Henszlmann Imre halála után meghozott döntés és lassan szaporodó rokonszellemű társai. JEGYZETEK Rövidítések CC: k. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale MitthCC: Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale JbCC: Jahrbuch der kaiserl. königl. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 1 Arányi Lajos: Vajda-Hunyad vára 1452. 1681. 1866. szóban és képben. Pozsony, 1867. 8. 2 Prodi, Walter. Idee und Verwirklichung. Das Werden der staatlichen Denkmalpflege in C)sterreich. Wien, 1988. 3 Springer, Elisabeth: Zur wissenscaftlichen und kulturpolitischen Tätigkeit Eduard Mellys. Mitteilungen des österreichischen Staatarchivs 30 (1977) 67-96. 4 E vitáról részletesen: Fmdl, Walter. Die Einführung der staatlichen Denkmalpflege in Osterreich. In: Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs. Von der Revolution bis zur Gründerzeit. Austellungs Kat. Wien, 1984. I. 395-400.
