Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

D. Mezey Alice – Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860)

Imre szerint „...ez a Magyarországi stylszerû restaurátiók legidősbbike". A külső restaurálására csak 1870-re gyűlt össze nagyobb összeg. August Essenwein ekkor már évek óta a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum igazgatója és a legnagyobb német dómok restaurálásainak elismert közreműködője, elsősorban „belsőépítésze" volt. Az újrainduló lébényi restaurálást irányító Mosón megyei bizottság többször kért állami támogatást, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottságának szakértői véleményéhez és felügyeletéhez kötött. Az akadémiai bizottság August Essenwein több mint egy évtizeddel korábban készült terveinek „helyes és stylszerű voltáról meggyőződvén" azokat ajánlotta megvalósításra, s Henszlmann Imre a felterjesztést nemcsak melegen pártolta, „.. .hanem egyszersmind ajánlkozik maga is, hogy a benyújtott tervszerint készítendő stylszerű helyreállításra alkalmilag felügyelő befolyását is gyakorolni fogja". Henszlmann a terveket az Archaeologiai Értesítőben külön cikkben is méltatta: „Hogy pedig Essenwein a román stylhez tökéletesen ért, azt a lébényi templom külsejének restarálására vonatkozó rajzai fényesen bizonyítják, s kiválólag a nyugati homlokzatba tervezett óraárkád és a keleti csúcsba rajzolt disz-tető /: Baldachin:/; elsőben a hires, az 1867-dik világtárlaton kiállítva volt rheimsi ereklyetarté-t, másodikban a román-koru franczia templomokon oly gyakran előforduló baldachinokat vette mintául, ezzel világosan tanúsítván, hogy a lébényi templomunkat ő is inkább a franczia, mint a német iskolából eredetnek hiszi".

49 így váltak az Essenwein-féle tervek Henszlmann Imre interpretációjában állásfogalássá a lébényi templom művészettörténeti helyéről - elsősorban a régi „tanuló-társsal", Rudolf von Eitelbergerrel - folytatott (látens) tudományos vitában. August Essenwein: Tervlap a lébényi templom restaurálásához. A főhajó nyugati oromfalára tervezett óramű. Akvarell, papír, 610 x 440 mm. Lébény, r. k. plébánia August Essenwein: Tervlap a lébényi templom restaurálásához. A főhajó keleti oromfalára tervezett baldachin. Akvarell, papír, 610 x 440 mm. Lébény, r. k. plébánia