Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei
származó adatokkal bizonyította, hogy milyen „szánandó tapintatlansággal járnak el" országszerte a műemléki épületek javítása során, semmibe véve azok értékeit. Az eredeti ízlésükből a felismerhetetlenségig kivetkőzött középkori műemlékek látványa mellett, a legújabban emelt egyházi épületek stílusára a határozatlanság és a „stylzavar" a jellemző. Megemlítette azt a vandalizmust is, amellyel a faragott köveket hordják el. Ezek elkerülése érdekében indítványozta, hogy a templomépítéseknél, vagy a középkori műemlékek javításánál a Kultuszminisztérium kötelezze a helyi lelkészeket és az építkezőket az építési tervek benyújtására egy országos régészeti bizottsághoz. A Rómer által fölvetett gondolatok élénk visszhangra találtak. A hosszú eszmecsere végén elfogadták, hogy az egyházi oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani az egyházi régiségek és az építészeti ízlés témájára. Ennek érdekében szükséges volna a „műrégészet"-et minden papnöveldében és a műegyetemen rendes tárgyként oktatni. Annak érdekében, hogy a műemlékek iránti érdektelenség és szándékos rombolás az egész országban megszűnjék, a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Műrégészeti kalauzt 90 minden megyébe, tanintézetbe és könyvtárba államköltségen kell eljuttatni. Végül sürgették a Magyar Tudományos Akadémia 1867-ben kérvényezett tervezetének megvalósulását az. Országos Archaeologiai Bizottság életbe léptetése érdekében. Javaslataikat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez föliratban, a püspökökhöz fölhívásban summázták. 91 Az ülés második napján az ókori leletek hidrográfiai viszonyait feltáró geológiai térképek készítésének kérdésével foglalkoztak. A szakosztály ígéretet tett arra, hogy a pesti Geológiai Intézetnek és a Közlekedési Minisztériumon belül megalakult Geográfiai Intézetnek e tekintetben tett intézkedéseit támogatni és pártfogolni fogják. 92 Végül Ipolyi tartott előadást saját mügyűjteményének ó-, közép- és újkori darabjairól, melyet a tagság által választott bizottság tanulmányozhatott. 93 A találkozó szakmai sikere érdekében Rómer és Henszlmann indítványozta a Heves megyében található paleolit emlékek gyűjtését. A XIV. Fiumei Nagygyűlés régészeti szakosztályának „főszereplője" ismét Rómer Flóris volt, aki Hampel Józseffel együtt bebarangolta a várost, majd elkészítette beszámolc>ját Rövid pillantás Fiume városa régiségeire címmel. 94 Az első szakülés 95 másik programjaként, Arányi Lajos - hűen eddigi nagyszabású terveihez - egy monumentális építészeti tervet mutatott be Szent István tiszteletére. 96 Első királyunk tevékenységét jelképezve az. épületkomplexum egy királyi palotábc>l (a királynak), ünnepi iskolatermekből (a tanítónak), és egy bazilikából (az apostolnak) állna. A nagy képzelőerővel elkészült tervet a középponti bizottmányra bízták a régészek. A második édesen Rómer folytatta a fiumei régészeti komijáról szóló beszámolóját, majd: Sírhalomokról krilönös tekintettel a legújabb magyarországi ásatásokra címmel értekezett. 97 A társaság kellemes kirándulásokat tett Fiúméban, és környékén. A régészek ellátogattak a híres grobriki várba is, ahol alaposan átvizsgálták a templom régi berendezési tárgyait. Az 1870-es évek elejétől már csak amatőr régészek képviselték e tudományt a természetvizsgálók társaságában. Egyedül Arányi Lajos készült föl komolyabb régészeti előadásokkal, amelyek közül legérdekesebb a visegrádi ásatások eredményeit ismertető volt. A királyi romok maradványait színezett rajzokkal illusztrálta és fölhívta a figyelmet e műemlék megmentésére. 98 Hasonló érdeklődés kísérte
