Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Váliné Pogány Jolán: Az építészeti tárgyú rajz és grafika az OMvH Tervtárának tükrében

tik, majd a papírt a litográfiái kőre fektetve a tintát átnyomtatják. Ezután az eljárás a szokásos módon történik. A diagráfiát építészeti rajzok sokszorosítására használták. A rajzot gumizott tafotára készítették, majd ezt nyomták át a litográfiái kőre. Ezután már a szokásos eljárást követték. A litográfiában egy egyszerű módszerrel a rajzok nagyítása, kicsinyítése is megoldható volt. A nagyítást egy széthúzható gumilap segítégével végezték, melyről a rajzot a kőre át lehetett vinni. A fotolitográfia felfedezése egy rendkívül jelentős korszakot indított el a sokszorosítás folyamatában. Lényege, hogy a papirosra fotográfiai úton felvitt ábrát a litográfiái kőre átnyomtatják, majd a kőről nyomtatnak. Az algráfia (alumínium nyomat) a síknyomtatás egyik fajtája. A litográfiái követ alumíniumlemezzel helyettesítik. Az eljárás lényegében megegyezik a litográfia módszereivel, amennyiben az alumíniumlemezt először zsírtalanítják, majd vízben oldhatatlan sókból egy vastag réteget képeznek rajta, megszárítják, majd a rajzot átnyomják rá, és kezelés után nyomtatható a rajz. Az alumíniumlemez könnyebben kezelhető, mint a kőlemez, ezért a módszer gyorsan elterjedt. Cinkográfia a fotolitográfiához hasonló eljárás. Esetében a litográfiái követ cinklemezzel helyettesítik. A képet fényérzékeny réteggel bevont cinklemezre viszik fel, ezután maratnak, majd nyomtatnak. Fénynyomtatásnál vagy fénynyomatnál az alumíniumon, üvegen zselatinból hozzák létre a nyomófelületet fotómásolás útján. Az előhívás folyamán a zselatinréteg duzzadása által alakul ki a nyomóforma. A nyomtatás menete hasonló a kő, a cink és az aluminium nyomtatáshoz. A fénymásolásnál a pauszpapírra készített rajzot fényérzékeny papírra helyezik, megvilágítják. A megvilágított papírt előhívják és rögzítik. A fénymásolás az eredménytől függően kétféle lehet. A pozitív eljárásnál a vonalak fehér alapon kék színűek, a negatív eljárásnál kék alapon fehér színűek. A grafikai technikák sora ezzel még nem ért véget. A huszadik század a régi eljárásokat gépesítette és új anyagokat és eljárásokat hozott (linómetszet, szitanyomás, xerox másolás). Ezek a xerox másolás kivételével az építészeti grafikát jelentősen nem befolyásolták. Az OMvH Tervtárába folyamatosan érkeznek a hatósági munka során beadott tervek. így a tervtár nemcsak a hatósági munka nélkülözhetetlen segítője, hanem az elhelyezett tervek révén a későbbi századok folyamán is nyomon követhetőek lesznek a műemlékekkel kapcsolatos beavatkozások. Amilyen fontosak a korábbi tervek a mostani helyreállításoknál, ugyanúgy nélkülözhetetlenek lesznek a mostani tervek a későbbi századokban is. JEGYZETEK 1 A Magyarországi Műemlékek Ideigl. Bizottsága által rendezett kiállítás kalauza. [Összeáll. Henszlmann Imre] Bp., 1880. Gerecze Péter: A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának jegyzéke. Magyarország Műemlékei I (1905) 171-603. Magyar műemléki kiállítás a Nemzeti Szalonban 1942. nov. 25 - dec. 8. Bev. Gerevich Tibor. Bp., 1942. Borsos Béla: A „Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságá"-nak működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete. Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. Bp., 1970. 43-63. Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888). 1971-1972. Bp., 1974. 23-45. Bonos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a millenniumig 1888-1891. Magyar Műemlékvédelem IX (1984) 33-52.