Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros

KESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE, HOGY HIRDESSE A NAGY KIRÁLY VILÁGSZERTE ISMERT MŰPÁRTOLÁSÁNAK EMLÉKÉT. 1926". 53 Garády Sándor (1871-1944) régész, mint kultúrmérnök a MAV-nál dolgozott. Nyugdíjaztatása után 1931-től fejtett ki jelentős régészeti munkásságot. Okleveles adatok nyomán tervezte meg ásatásait, melyekre a főváros adott megbízást és pénzt. G. Sándor Mária: Garády Sándor régészeti munkássága. Műemlékvédelem V (1961) 217-223. 54 Nagy Lajos (1897-1946) régész, az MTA tagja. A Fővárosi Múzeum Aquincumi Múzeumában dolgozott de az ottani feltárások mellett a főváros területén különböző jelentős feltárások és fontos publikációk fűződnek nevéhez. Sz.J. [SzilágyiJános] : Nag)' Lajos 1897-1946. Budapest Régiségei XV (1950) 589-591. 55 Egyben köszönetet is mond a polgármesteri hivatalnak címzett levél a gondoskodásért, melyben „Nevezett hypocaustumot a műemlékvédelem legújabb eredményei felhasználásával a Műemlékek Országos Bizottságával egyetértőleg részesíteni méltóztatik. A Bizottság a maga részéről a legnagyobb lelkesedéssel karolja fel az ügyet és minden erejével azon lesz, hogy a hypocaustum romjainak megvédése és a közönségnek hozzáférhetővé tétele a legmegfelelőbb módon, a modern műemlékvédelmi módszerek alkalmazásával történjék". MOB irattár 1931/392. 56 MOB irattár 1932/456. 57 MOB irattár 1937/ 377., 404., 411., 638. Sajnos mai állapotában leginkább azt példázza, hogy a gondozás tartós hiányát a műemlék — akkor is ha csak falmaradvány - ugyanúgy megsínyli mint bármely más építmény. 58 MOB irattár 1937/534. Ennek a tervnek is nagy és ismert irodalma van, legújabban Póczy Klára: Az aquincumi katonai amfiteátrum műemléki helyreállítása Óbuda városrendezési tervének forrásaként. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. Bp., 1994. 27-39. 59 Az 1929. évi XXIX. törvénycikk ,A rendkívüli ideiglenes házadómentességről" 4. § 2. f. szerint: „Legfeljebb 15 évig terjedő ideiglenes házadómentesség adható az olyan, műemléknek minősített épületre, amely a mai kor követelményeinek megfelelően, de az épület műemléki jellegének megóvása mellett lényegesebb költséggel átalakíttatik". A hivatkozott rész magyarázata pedig: ,A műemlék jellegével bíró épületek átalakítása esetében, minthogy az ily épületek használatában és így átalakításában is a tulajdonos épp az épület műemlék-jellegénél fogva korlátozva van, az átalakítás költségeinek megfelelően 15 évig terjedhető adómentességet engedélyez, mert ezeknél az épületeknél az esetek túlnyomó részében az átalakítás dacára több jövedelemről szó sem lehel". Ennek a rendelkezésnek a hatása évszámra követhető nyomon a MOB irattárában. A tervek véleményezését, illetve az. elkészült munka megfelelő voltáról szóló igazolást leggyakrabban Lux Kálmán adta, mint a MOB építésze, de közreműködtek ebben a MOB felkérése alapján például Lechnerjenő, Kertész K. Róbert, Sándy Gyula, Schulek János és más építészek. 60 Pacher (Péczely) Béla -Némethy Károly: [Előterjesztés a Városfejlesztési Bizottság részére. Kézirat]. Bp., 1939. és [Budapest Főváros városfejlesztési javaslata]. Bp., 1940. és 9. sz. térképmelléklet. 61 MOB irattár 1936/63. Idézet a véleményezés szövegéből: „Budapest fejlődése és műemlékvédelme a világháború után korántsem haladt együtt. 1925-ben az új építkezések megindulásával körülbelül egy időben Lechnerjenő jegyzékbe foglalta a főváros műemlékjellegű épületeit. Összesen 843 egyházi és világi épületet sorolt fel, az időbeli alsó határt körülbelül 1850-ben állapítva meg. Ebben ajegyzékben valamennyi épület szerepel, mely az említett évszámig készült, tekintet nélkül művészi értékére. - E sorok írója 1935-ben a helyszínen ellenőrizte ajegyzéket és kitűnt, hog)' 10 év alatt 146 épületet lebontottak, vagy felismerhetetlenné alakítottak át. Félő, hog)' a tervbe vett városrendezés ezt a pusztulási folyamatot még gyorsítja, épp ezért a jelentéktelenebb épületeket ezúttal mellőzve meg kell azokat a legnevezetesebbeket nevezni, melyeknek lebontásába a Műemlékek Országos Bizottsága semmi szín alatt nem egyezhet bele. Ha az új városrendezési terv ezeknek figyelembevételével készül, a Műemlékek Országos Bízott-