Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros
29 MOB irattár 1899/134. 30 Lord Albert: Budapest a huszadik században. Városrendezési tanulmányok. Bp., 1900. 19. 31 A magyar építőművészet. Lechner Ödön. Értekezése a szegedi Dugonics-Társaság június hó első napján tartott ülésén. Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője XXI (1902) 191. 32 Természetesen nem merült fel, sem az esztergomi vasútvonal, sem a HÉV, sem a gázgyár létesítésekor, hog)' e fejlesztések ellenében a római város teljes területét szabadon lehet hagyni. Számítsuk azért hozzá, hogyjóval később, már a nyolcvanas években a Kaszás dűlői lakótelep területének bővítését csak a régészeti és műemléki védettség alatt álló területek rovására lehetett elérni és ez meg is történt, a városfalon kívüli, egykori védművek területének feláldozásával. Hasonló szakasza a római városnak kevéssel korábban a Huszti út építésénél esett áldozatául a városfejlesztésnek. 33 Foglalkozott például a tanácsülés a „hajdani Pilvax helyiségének a maradandóság számára való fenntartása" ügyével, ha nem is járt sikerrel. BFL, Budapest tanácsülés jegyzőkönyvek 579/1892. 34 „Ma - hála Istennek - arra hivatott testületek vitatják meg, mi az új, ami létesítendő és mi a régi ami megtartandó vagy visszaállí tan dó. [...] Amikor a Közmunkatanács vezetésével megindult a küzdelem a főváros fejlesztéséért, egy tág perspektívájú, széles utak által szegett, egészséges, levegős modern palotaváros délibábja lebegett mindenki előtt." - írta Siklóssy László 1931-ben. Siklóssy i. m. 323, 326. 35 Az építésügyi szabályozás keretében történő intézkedésekre országosan csak később, 1961-ben került sor. „A műemlékvédelemnek az építésügy keretébe történő szerves beillesztésére az Országos Építésügyi Szabályzat adta az első alkalmat." Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Bp., 1980. 62. Bár készültek szabályrendeletek néhány városban de ezeket a MOB nem szerette és nem is támogatta. Példázza ezt a későbbi időkből az Eger városával folytatott levelezés. Eger a MOB-tól kérte mintának szabályrendeletéhez Sopronét és Győrét, továbbá érdeklődtek, mely épületeik vannak a MOB listáján. Meglehetősen elzárkózó választ kaptak, melyben azt is le kellett írni, hogy: „Lajstromaink tanúsága szerint Egerben nincsenek olyan műemlékek, melyek az 1881. évi XXXIX. t.c. alapján a vallás és közoktatási miniszter által lettek volna fenntartandó műemléknek nyilvánítva..." MOB irattár 1933/129. Amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium továbbítja a MOB-hoz véleményezésre Eger elkészült szabályrendeletét, arról is azt gondolják, hogy „partikuláris műemléki rendeleteket az országos törvény feleslegessé teszi" - értve alatta a tervezett törvényt, ami azonban a MOB életében nem valósult meg. MOB irattár 1934/10. 36 Foerk Ernő: Az óbudai aqueductus. Budapest Régiségei X (1923) 35-55. 37 MOB irattár 1923/309. 38 MOB irattár 1927/352. 39 Péczely (Pacher) Béla (1898-1971) jogász, fővárosi főjegyző, művészeti író. 1919-ben lépett a főváros szolgálatába, 1930-1949 között a közművelődési ügyosztályon a múzeumok, műemlékek és a könyvtáriig)' előadója volt. 1949-től a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja majd a VATI munkatársa volt. Tevékenysége a műemléki szemlélet alakulására isjelentős hatással volt. Kaiser Anna: Emlékezés Péczely Béla munkásságára. Műemlékvédelem XXXI (1987) 44-55. 40 Liber Endre (1878-1936) jogász. A fővárosi József fiúárvaházban nevelkedett. Egyetemi tanulmányai után 1896-ban lépett a főváros szolgálatába, 1931-től alpolgármester. Egyebek mellett jelentős szerepe volt a főváros közművelődési tevékenységében. 41 Némethy Károly (1890-1954) jogász, fővárosi tanácsnok, művelődéspolitikus. 1911-ben lépett a főváros szolgálatába. 1931-ben lett tanácsnok és az akkor alakult közművelődési ügyosztály vezetője. 42 Zakariás Gerő Sándor (1900-1981) művészeti író. 1924-1948 között fővárosi tisztviselő, tanácsi főjegyző, művészeti előadó volt. Nagyjelentőségű Budapest műemlékeinek számbavétele érdekében Genthon István anyagának felhasználásával - végzett munkássága. 43 Ez a lajstrom a következő budapesti emlékeket tartalmazta: .Aquincum maradványai. - budavári koronázó templom. - domonkosrendiek templomának maradványai, -várbeli Szentháromság-szobor.
