Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei
Cs. Plank Ibolya - Csengéi Péter A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei A műemlékek védelmére szerveződő mozgalmak Magyarországon az 1840-es években vették kezdetüket. A 19. század romantikus szemlélete nemzeti értékkel ruházta föl a régi idők dicsőségére emlékeztető műalkotásokat, ezzel párhuzamosan kezdtek védelmükről is gondoskodni. A magyar műemlékek védelméről először 1871-ben hoztak törvényt, a valóságban ez a folyamat jóval korábbra nyúlik vissza. Egy olyan társaság kialakulásának történetét próbáljuk végigkísérni, amely a szellemi erőket összefogva igyekezett pótolni a különböző tudományágak terén tapasztalható hiányokat, elsősorban az ország tudományos megismerését célzé) munka megszervezésével és a tudományos ismeretek terjesztésével. Tagjai között volt a 19. században szinte valamennyi jelentős hazai tudós személyiség, számos művészet- és tudománypártoló egyházfő, arisztokrata és értelmiségi. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága 1841-től 1933-ig működött, 1847 és 1863 között betiltották a szervezetet, összejöveteleketnem tarthattak. Összesen negyven vándorgyűlésük volt, jelen tanulmányunkban 1872-ig kísérjük nyomon történetüket. 1 A kutatók a 19. század folyamán ismerkedtek meg igazán az anyag tulajdonságaival, s az egyre tökéletesebb eszközök és módszerek segítségével sikerült behatolni a természet műhelyébe. Felfedezéseik napról-napra új alkalmazástnyertekamindennapi életben. Megindulta kutatás a föld alatti régészeti kincsek után is, mint ahogy új szempontokkal gazdagodott a még álló műemlékek és műkincsek történeti és esztétikai értékelése. Tudományos egyesületek és társaságok százai alakultak világszerte a társadalom megjavításáért, a természeti kincsek és a nemzeti emlékek fölfedezéséért. Magyarország egyik legjelentősebb orvosi és természettudományi mozgalmát Bene Ferenc királyi tanáBene Ferenc (1773-1858). 1864. Röhn Alajos és Grund Ede kőnyomdája. Megjelent: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863. September 19-26. Pesten tartott IX. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai, Pest, 1864. belső címlap.
