Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros

Budapest, V. Piarista köz 3. Kriszt-ház. OMvH Fotótár neg. sz. 3187. delme és ezeken végzendő munkák engedélyezése tárgyában". A „műemlékszerű" kifejezés azt jelenti, hogy nem volt hivatalos műemlékjegyzék - kivéve egy 1918ban készült tervezetet, amely a főváros területén mindössze 19 emléket tekintett műemléknek

43 - és azt is jelenti, hogy a főváros a saját hatáskörében több épületet kívánt műemléki védelemben részesíteni, mint amennyi a MOB hatáskörében, az 1881. évi műemléki törvény alapján lehetséges lett volna. Az előfordult ugyan, hog)' a főváros kezdeményezte a műemlékké nyilvánítást,

41 mint például a nyéki romok esetében; az is előfordult, hogy egy épületet - a Kriszt házat

4

"' - más érdekek ellenében is műemlékké nyilvánítottak, de egészében véve ez az. út nem volt járható.

46 Kerestek saját utat: „...tudni való, hogy a főváros a két világháború között igen hatékonyan őrködött műemléki értékei fölött. Lechnei Jenővel jegyzékbe foglaltatta a legjelentősebb védelemre méltó épületeket, s azokkal a városházán kiemelten foglalkoztak".

47 Ez a lajstrom

48 az 1850. előtti épületekről nem volt ugyan hivatalos jegyzék, de létező hiányt pótolt, hasonlóképpen a főváros 50 éves jubileuma alkalmábéd a MOB és a főváros közös kiadásában megjelent könyv

49 Bud ap est m ű e m 1 é k e i r ő 1. A fővárosnak, illetve a Közmunkatanácsnak és a MOB-nak jó kapcsolatáról rengeteg akta tanúskodik a MOB irattárában. A fővárosi intézményeknek sokkal több pénzük volt terveik megvalósítására, de gondjuk volt arra is, hogy a MOB véleményét kikérjék, ha műemléki kérdésről volt szó, vagy udvariasan tájékoztatták azokról a szándékaikról, melyek kívül estek a MOB hatáskörén, és szívesen kérték fel a MOB építészeit szakvéleményeket vagy terveket készíteni. A Margitszigeten a Közmunkatanács, egyik tisztviselője vezetésével, már 1914-ben folytatott ásatásokat, melyeket a húszas évektől fogva Lux Kálmán irányított. A korábban ismert do-