Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

századi épületek. Köztük vannak a legjelentősebb barokk és klasszicista kastélyok és középületek, amelyek természetesen a korábbi lajstromokban nem szerepeltek. Sajnos azonban a MOB által néhány tagnak véleményezésre szétküldött, a fenntartandó műemlékeket tartalmazó eredeti lista nem áll rendelkezésünkre, s így csak következtetni tudunk a Lechner által beküldött összeállításból, hogy abban barokk emlék alig, legfeljebb néhány templom, klasszicista épület egyáltalán nem szerepelt. A védettségnek a 19. századi épületekre történő kiterjesztését a Szervezeti Szabályzat átdolgozásakor is szorgalmazta, s ennek megfelelően az bele is került. A MOB közbenjárást kérte az Ybl Miklós által tervezett erdőtarcsai kápolna megmentése érdekében.

91 Egy 1919-es előterjesztésében utalt arra, hogy a b/ csoportba sorolható budapesti építmények teljes lajstromával rendelkezik. 1922-ben felvetette, hogy a budai vároldal szabályozása alkalmából a MOB „bocsássa a székesfőváros rendelkezésére a szabályozásnál figyelembe veendő műemlékek lajstromát, ismertesse meg vele a megőrzendő utcaképeket és körvonalazza azon elveket, melyeket érvényesíteni és e terület kiképzéséül szabályzatilag biztosítani kell".

92 A végrehajtó bizottság 1922. július 22-i ülésén felkérte Lechnert, hogy állítsa össze a budapesti műemlékjellegű épületek lajstromát és terjessze elő a MOBnak.

93 A budapesti műemlékekre vonatkozó gyűjtésének eredményeként jelent meg 1924-ben a Budapest műemlékei és a Budapest műemlékszerú építményeinek lajstroma c. sokszorosított kiadvány .

94 Lechnert, mint a végrehajtó bizottság gyűjteményi felelősét bízták meg Petrik Albert fényképlemez- és reprodukció gyűjteményének átvételével az Iparművészeti Társulattól 1922-ben.

95 Rendszeresen javaslatokat tett hagyatékok, tervrajzok, könyvek, fényképek megszerzésére a gyűjtemények számára. Gerevich Tibor (Máramarossziget, 1882. június 10. - Bp., 1954. június 11.) művészettörténész, egyetemi tanár, MTA tagja, 1921-től a MOB rendes tagja, 1922tőlavégrehajtóbizottságban az ingó műemlékekkel foglalkozott.

911 Ebben az időszakban Gerevich szerepe még nem volt meghatározó a MOB-ban. Sokat tartózkodott külföldön, elsősorban Olaszországban, ahol ebben az időben szervezte a Római Magyar Történeti Intézetet, amelynek később igazgatója is lett. Gerevich és Csányi közös feledata volt 1922ben a műemlékismertető előadások megszervezése.

97 Már 1923-ban szorgalmazta, hogy a MOB gyűjteményeiben található rajzok, üvegnegatívok, fényképek leltározására a Nemzeti Múzeumból kérjenek segítséget. Mint 1934-től a MOB elnöke, a tesületi alapon működő bizottság helyett a szakhivatal megteremtőjévé vált. A végrehajtó bizottság tagjainak tevékenységével azonos súlyú, Lux Kálmán Lux Kálmán (1880-1961). 1943. Magyar Nemzeti Múzeum neg. sz. 76.700.