Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

Csányi Károly (Győr, 1873. szeptember 7. - Bp., 1955. december 30.) építész, művészettörténész 1905-től a MOB rendes tagja, 1914-1932 között az Iparművészeti Méizeum igazgató őre, mint végrehajtó bizottsági tag szerteágazó tevékenységet folytatott. Csányi előszeretettel foglalkozott szülővárosának, Győrnek műemlékeivel, már 1911-1913 között irányította a székesegyház helyreállítását. Elsősorban a barokk korszak emlékei érdekelték. Szakértőkéntjelen volt, sőtjelentéseket és költségvetést is készített az egri minorita templom 1922-ben kezdődő helyreállítási munkáihoz,

41 amelyeket azonban 1923-tól Wälder Gyula vezetett. 1929-ben a minorita templom falképeiről Szőnyi Ottóval közösen írt jelentést, amelyben elégedetlenségüket fejezték ki Veress Zoltán festőművész restaurátor munkájával kapcsolatban.

42 Véleményük szerint a kiegészítések elütnek a barokk szellemtől, s Veress az eredeti felületeket átfestette. A gödöllői Immaculata- és Kálvária-szoborcsoport, valamint a Nepomuki Szent János-szobor 1921 óta napirenden levő restaurálásához 1923-ban és 1924-ben Csányi Károly és Nagrand Mihály, a MOB művezetője készített költségvetést.

43 Helyreállításukra azonban csak 1928 után Schulek János vezetésével került sor. A győri nádorvárosi Kálvária stációinak áthelyzéssel is járó helyreállítását Csányi szakmai felügyelete mellett végezték.

44 Foglalkozott a győri bencés templom tornyainak helyreállításával, a zsámbéki zárdaépület emeletráépítési terveivel, a pannonhalmi Millenniumi-emlék állagmegóvásával.

45 Felhívta a figyelmet a bontásra ítélt győri színházra, amelynek homlokzatát okvetlenül megtartásra javasolta.

46 Csányit kérték fel, hogy foglaljon állást a a tokaji görög keleti templom műemlékké nyilvánításával kapcsolatban is. „Szigorúan vett műemléknek" nem tekinthető, de „fenntartása kívánatos".

47 Más építészek által végzett kivitelezési munkákat is szakértett, így 1933-ban a nyírbátori minorita templom helyreállítását.

48 Möller István (Mór, 1860. április 9. Bp., 1934. szeptember 30.) építész, műegyetemi tanár 1904-től a MOB tagja, s kezdettől fogva kiemelkedő építésze.

49 Elsősorban a középkori épületek érdekelték, de mint végrehajtó bizottsági tag más korszakok emlékeivel is foglalkozott. 1922-1933 között a zsámbéki premontrei templomrom, állagmegóvását végezte, amely életének egyik legjelentősebb és az utókor számára példaértékű és sok vitát kiváltó műve volt.

50 A pécsi székesegyház 1922-ben kezdődő és tíz évig tartó helyreállításában is részt vett.

51 1927-tő 1 fe 1 ügy e 1 te m aj d i lány í to t ta az e gri vár ásatásait.

52 Több alkalommal is részt vett a Gül Baba-türbe állagmegóvási munkáiban,

53 ő készítette az egri minaret helyreállítási programját és költségvetését,

54 megvizsgálta a pécsi Idrisz baba-türbét is.

55 Jelentéseket készített a Möller István: Zsámbék, premontrei templom, nyugati homlokzat, helyreállítási terv. Évszám nélkül. Tus, pausz, 711 x 468 mm. OMvH Tervtár, Lux-hagyaték ltsz. 1735.