Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)
Győr, Nádorvárosi Kálvária. OMvH Fotótár poz. sz. 18.973. arra adataink, hogy a végrehajtó bizottság létrejöttekor meghatározott hármas felosztáson (ingó, ingatlan, irodalmi) kívül, volt e más elv a munkák egymás közötti elosztásakor, vagy csak képzettségeiknek és tudományos érdeklődésüknek megfelelően választották ki a témákat és műemlékeket, amelyekkel foglalkozni kívántak. Az 1920-1934 közötti időszak legaktívabb műemlékvédői a végrehajtó bizottsági tagok, és a rendes tagok közéd tevékenységével messze kiemelkedő Lux Kálmán. Szőnyi Otté) (Pécs, 1876. július 13. - Pécs, 1937. március 13.), 23 aki Pécsett, már püspöki levéltárosként, jogakadémiai tanárként és városi múzeumigazgatóként is behatóan foglalkozott a város középkori műemlékeivel, elsősorban a székesegyházzal, az ókeresztény temetővel, amelyekről publikációi is jelentek meg, a MOB előadójaként is folytatta a pécsi műemlékek gondozását és tudományos kutatását. 21 Ot bízták meg a pécsi székesegyház 1922-ben meginduló javítási munkáihoz kapesokV dé» ásatások irányításával. 25 1925-ben az előkerült kőfaragványokbéd a székesegyházban múzeumot rendezett be. 26 Szőnyi foglalkozott a pécsi sírkamrákkal, 27 a belvárosi templom kriptájával, 28 a Mindszentek-templomával. 29 De nemcsak a pécsi középkori emlékek érdekelték, hanem az ország más vidékein található középkori templomok is. Részletes, alapos tudományosjelentéseket készített a szalonnai református templomban 1922-ben, 30 a mátraszőllősi római katolikus templomban 1925ben, 31 a vámosoroszi református templomban 1932-ben 32 feltárt középkori falképekről. A mohácsi, 33 tiszasülyi, 34 hévizgyörki, 35 bodrogkeresztúri, 36 tarnaszentmáriai, 37 feldebrői, 38 pilisszántói 39 templomokról értékelő, védettségükre vonatkozó jelentéseketkészített. A báti bencés apátsági rom ásatása és a kaposvári várromok értékelése is az ő nevéhez fűződik. 40 Műemlékvédelmi munkájának összegzéseként 1933-ban megjelent a Régi magyar templomok című könyve.
