Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)
teni, hogy a béketárgyalások alkalmából egy részt a nemzet ezer éves culturájához és történetéhez tartozó emlékeknek fentartását kieszközölni, másrészt az idegen uralom alá kerülő műemlékekre fordított jelentékeny áldozatoknak legalább részben leendő megtérítését keresztülvinni méltóztassék." E szomorú, feladatot követő néhány hónap múltán 1920. február 18-án Éber és Lux ellen fegyelmi eljárást indítanak, melynek alapján Ébert rendelkezési állományba helyezik, Luxot pedig megrovásban részesítik. 130 1920. március 24-én Forster elérkezettnek látta az időt, hogy 74. évében, jogilag hivatalába voltaképpen vissza nem helyezve, egy miniszteri biztossal a háta mögött, visszavonuljon az elnökségből. 1920. március 24-én kelt levelében bejelenti a miniszternek, hogy elnöki tisztjét megszűntnek tekinti és rámutat arra, hogy az időközben kibocsátott rendeletek és meghozott törvény ellenére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvénytelen kormány rendelkezéseit a Műemlékek Bizottsága feloszlatására nézve lényegében jóváhagyta és megerősítette. 137 Ezután még több, mint egy évig maradt szolgálatban, míg véged 1921. június 8-án Vass József miniszter hosszú mentege tődző levélben végülis közli vele, hogy érvényt kíván szerezni az 1920. évi 1. törvénycikk rendelkezéseinek és felhívja a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy működését korábbi megbízása értelmében újra vegye fel, valamint felkéri Forster Gyulát, hogy az elnöki széket újra foglalja el. Egyben közli, hogy az előadói teendőkkel Lechner Jenőt bízta meg , és megküldi neki Kertész K. Róbertnek a Műemlékek Országos Bizottsága munkaprogramjára vonatkozó előterjesztését véleményezésre. 138 A június 27-én megtartott első ülésen a miniszteri biztosság alól már felmentett Kertész K. Róbert kezdeményezésére létrehozzák a bizottság tagjait igazoló bizottságot dr. Fejérpataky László nemzeti múzeumi igazgató vezetésével és megkezdődik a tagság igazoltatási procedúrája. 139 Forster még megakadályozza fellépésével Luxnak a bizottságból való eltávolítását, 110 majd miután megkapja a miniszter levelét, melyben közli vele Éber nyugdíjazását - amit még miniszteri biztosként Kertész K. Róbert kezdeményezett február 7-én 141 - december 27-én a miniszterhez intézett személyes levelében véglegesen lemond pozíciójáról és távozik a Műemlékek Országos Bizottsága éléről. Vass József miniszter 1922. március 10-én kelt válaszlevelében megköszönve Forster szolgálatait a műemlékvédelem terén, elfogadja lemondását és közli vele, hogy további intézkedésig helyettesként Kertész K. Róbertet bízta meg az elnöki teendők ellátásával és kéri, hogy a hivatal vezetését neki adja át. 142 Ezzel lezárult a magyar műemlékvédelem történetének egy korszaka, a 20. század első két évtizede, amely folytatása és kibontakozása volt a 19. század utolsó három évtizedében megindult szervezett műemlékvédelem korszakának. A századforduló, mely történelmileg is a friss eszmeáramlatok és politikai törekvések fordulópontja volt, a műemlékvédelem terén is új célok és gondolatok kezdete volt. Báró Forster Gyula és dr. Éber László, akik 1906-ban együtt kezdték és 1922-ben együtt végezték a Műemlékek Országos Bizottsága vezető tisztségeiben az érj út egyengetését, generációs és társadalmi adottságaik különbözősége ellenére képesek voltak harmonikus együttműködésben egyidejűleg szolgálni a kontinuitást és a megújulást s ez közös történelmi érdemük.
