Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

teni, hogy a béketárgyalások alkalmából egy részt a nemzet ezer éves culturá­jához és történetéhez tartozó emlékeknek fentartását kieszközölni, másrészt az idegen uralom alá kerülő műemlékekre fordított jelentékeny áldozatoknak leg­alább részben leendő megtérítését keresztülvinni méltóztassék." E szomorú, feladatot követő néhány hónap múltán 1920. február 18-án Éber és Lux ellen fegyelmi eljárást indítanak, melynek alapján Ébert rendelkezési állo­mányba helyezik, Luxot pedig megrovásban részesítik. 130 1920. március 24-én Fors­ter elérkezettnek látta az időt, hogy 74. évében, jogilag hivatalába voltaképpen vissza nem helyezve, egy miniszteri biztossal a háta mögött, visszavonuljon az el­nökségből. 1920. március 24-én kelt levelében bejelenti a miniszternek, hogy el­nöki tisztjét megszűntnek tekinti és rámutat arra, hogy az időközben kibocsátott rendeletek és meghozott törvény ellenére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvénytelen kormány rendelkezéseit a Műemlékek Bizottsága feloszlatására néz­ve lényegében jóváhagyta és megerősítette. 137 Ezután még több, mint egy évig ma­radt szolgálatban, míg véged 1921. június 8-án Vass József miniszter hosszú men­tege tődző levélben végülis közli vele, hogy érvényt kíván szerezni az 1920. évi 1. törvénycikk rendelkezéseinek és felhívja a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy működését korábbi megbízása értelmében újra vegye fel, valamint felkéri Forster Gyulát, hogy az elnöki széket újra foglalja el. Egyben közli, hogy az előadói teen­dőkkel Lechner Jenőt bízta meg , és megküldi neki Kertész K. Róbertnek a Mű­emlékek Országos Bizottsága munkaprogramjára vonatkozó előterjesztését véle­ményezésre. 138 A június 27-én megtartott első ülésen a miniszteri biztosság alól már felmentett Kertész K. Róbert kezdeményezésére létrehozzák a bizottság tagja­it igazoló bizottságot dr. Fejérpataky László nemzeti múzeumi igazgató vezetésé­vel és megkezdődik a tagság igazoltatási procedúrája. 139 Forster még megakadá­lyozza fellépésével Luxnak a bizottságból való eltávolítását, 110 majd miután meg­kapja a miniszter levelét, melyben közli vele Éber nyugdíjazását - amit még mi­niszteri biztosként Kertész K. Róbert kezdeményezett február 7-én 141 - december 27-én a miniszterhez intézett személyes levelében véglegesen lemond pozíciójáról és távozik a Műemlékek Országos Bizottsága éléről. Vass József miniszter 1922. március 10-én kelt válaszlevelében megköszönve Forster szolgálatait a műemlék­védelem terén, elfogadja lemondását és közli vele, hogy további intézkedésig he­lyettesként Kertész K. Róbertet bízta meg az elnöki teendők ellátásával és kéri, hogy a hivatal vezetését neki adja át. 142 Ezzel lezárult a magyar műemlékvédelem történetének egy korszaka, a 20. szá­zad első két évtizede, amely folytatása és kibontakozása volt a 19. század utolsó há­rom évtizedében megindult szervezett műemlékvédelem korszakának. A század­forduló, mely történelmileg is a friss eszmeáramlatok és politikai törekvések for­dulópontja volt, a műemlékvédelem terén is új célok és gondolatok kezdete volt. Báró Forster Gyula és dr. Éber László, akik 1906-ban együtt kezdték és 1922-ben együtt végezték a Műemlékek Országos Bizottsága vezető tisztségeiben az érj út egyengetését, generációs és társadalmi adottságaik különbözősége ellenére képe­sek voltak harmonikus együttműködésben egyidejűleg szolgálni a kontinuitást és a megújulást s ez közös történelmi érdemük.

Next

/
Thumbnails
Contents