Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

emlékeket tőlük telhetőleg oltalmukba vegyék s emberi kegyetlenség s durva kéz ne mozdítsák elő pusztulásukat". A Műemlékek Országos Bizottsága személyi összetétele kezdetben az ideiglenes bizottságéval azonos volt, amely jogfolytonosan látta el feladatát. Elnök: Zichy Jenő gróf, előadó: Henszlmann Imre, titkár: Geduly Ferenc, építész: Schulek Frigyes, aki mellé a megalakuláskor gróf Khuen Antalt (1852-1890) nevezték ki másodépítésznek, beltagok pedig: Hegedűs Candid Lajos, aki továbbra is a kormány képviselőjeként vett részt a bizottságban, továbbá Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Arányi Lajos, Steindl Imre, Torma Károly, Gömöri Havas Sándor, Szumrák Pál, végül az időközben még az ideiglenes bizottságba felvett Thaly Kálmán (1839-1909).

60 Különös és végzetszerű, hogy alig egy évtizeddel az ideiglenes bizottság megalakulása után, amint az elérte célját: a törvényi alapokra helyezett végleges jogállását, az alapító gárda tagjai sorra kezdtek eltávozni az élők sorából, és az évszázad végére a Műemlékek Országos Bizottsága 1881-ben véglegesített csaknem teljes tisztikara eltűnt a történelem színpadáról. 1883-ban elsőnek Hegedűs Candid Lajos, aki kormányképviselőként az ideiglenes bizottság megalakulásának szervezője és az elnök helyett is működtetője volt, 1886-ban Ipolyi Arnold, a „nagy Triász" egyik oszlopa, 1887-ben Arányi Lajos, aki orvosként a műemlékvédelem egyik éittörője volt, 1888-ban Henszlmann Imre a nagy kezdeményező és a korszak vezéralakja, 1889-ben Rómer Flóris, a triász harmadik tagja, 1890-ben gróf Khuen Antal, az országos bizottság fiatalon elhunyt másodépítésze, 1891-ben - bár a bizottságnak csak levelező tagja volt, de szellemiségével és szakértői közreműködésével a korszak magyar műemlékvédelmének is befolyásoló alakja: Schmidt Frigyes, 1894-ben Gömöri Havas Sándor, a főváros római régészeti kutatásainak úttörője, 1897-ben Pulszky Ferenc, Henszlmann barátja és harcostársa, a kor szellemi életének kiemelkedő egyénisége, ugyanebben az évben Torma Károly, a római régészet másik vezéralakja, az aquincumi múzeum megalapítóija, végül 1899-ben Geduly Ferenc, a bizottságnak a kezdetektől negyedszázadon át titkára és hivatalos működésének lelke.

61 A kezdeményező és alapíté) generácié) távozásával párhuzamosan alakult ki a Műemlékek Országos Bizottsága új vezető testülete és tagsága, ami ezzel egyidejűleg egy korszakváltás kezdetét is jelenti. Az első személyi változás 1883-ban a kormányt képviselő és az elnököt szükség esetén helyettesítő Hegedűs Candid utódlásával történik, egyben kettéválasztva és ügyrendileg is rendezve a két feladatot. A másodelnöki tisztség előzményei a hetvenes évek végére vezetnek vissza, amikor az elfoglalt Zichy Jenő helyett gyakran a kormányt képviselő Hegedűs Candid vezette a bizottság üléseit, mint „helyettes elnök". Hegedűs halála után Trefort miniszter Forster Gyula miniszteri tanácsost, a műemlékekkel foglalkozó ügyosztály vezetőjét egyben a bizottság beltagjai közé is kinevezve bízta meg a kormány képviseletével. Forster azonban összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy a kormány képviselőjeként egyben az elnök teendőit is ellássa a bizottságban, ezért úgy döntöttek, hogy átmenetileg Zichy Jenő távolléte esetén a bizottság tagjai alkalmanként választanak maguk közéd helyettest az ülések vezetésére. Ez volt a gyakorlat 1887-ig, amikor Forster kivált a minisztérium szolgálatából, de bizottsági tagságát megtartotta. Ebből az alkalomból a miniszter új kormányképviselőt nevezett ki helyére Szalay Imre osztály-tanácsos személyé-