Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17. század végéig

csak kimeszelték, a templom felé esőt azonban díszesen kifestették. A déli falon, a középkonzol mellett, egy egykor zöld alapra vörössel festett, szamárhátív maradt fenn.

70 A glettelt felületbe bekarcolták a körvonalakat. Véleményünk szerint festett falimihráb céljára szolgált, Mekka felé tájolva. Az ív belsejében lévő vörös motívumokat Gerelyes Ibolya, Allah nevét tartalamzó kalligráfíaként azonosította. A fülke szélén bekarcolt arab felirat - mesterjegy található. E szobában az ablakot megnagyobbították, nagyon kevés töredéke maradt az ablakfülke festésének: feketére piszkolódott alapon lévő rácsmotívum. Igaz tehát a feljegyzés, rangos török személyiség lakta a szobákat. A 17. század végén teljesen új korszaka kezdődött a kolostornak. A megmaradt kevés középkori részlet felhasználásával folyamatosan építkeztek a 18. század közepéig. Ez a kiépítés azonban már egy másik tanulmányunk tárgyát képezi majd. Összegzésképp megállapíthatjuk, hogy a még nem befejezett kutatás, melynek jövőbeni eredményei még módosíthatják az előbbiekben vázoltakat, a kolostor építéstörténetének sok, számunkra eddig teljesen ismeretlen elemét hozta napvilágra. Ilyenek a korábbi plébániatemplom és a kolostor viszonya, az alaprajzi elrendezés pontosítása, az emeleti gótikus helyiség periódusainak tisztázása, falfestések - így a török festés - feltárása. Szándékunk szerint a munka folytatódik, sajnos ez nagymértékben függ a kivitelezési munkák ütemezésétől, azok pedig a rendelkezésre álló pénzfedezettől. 16. Krisztus szenvedésének szimbólumai az abklakkáván, 1990.