Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17. század végéig

2. A templom és a kolostor alap- vagy felmenő falaiban középkort tartalmazó részei. Az épületegyüttes részei: (2. kép) a nyolcszög öt oldalával záródó, lépcsős támpilléres, a szerzetesi templomoknál szokásos nyújtott szentélyű egyhajós templom, az északi oldalon áll a torony és a négyszög alaprajzú udvart körbezáró egyemeletes kolostor. A szárnyak egyemeletesek, a földszinten oldalfolyosós elrendezésűek.

3 Az emelet a keleti szárnyban szintén oldalfolyosós, így foglalták bele a megmaradt középkori helyiségeket, az északi és a nyugati középfolyosós. A jelenlegi összkép a török pusztítások utáni nagy barokk újjáépítés eredményeképp jött létre. (3., 4., 3. kép) Gótikus jellegét megőrizte a barokk boltozató szentély, a csak legfelső emeletén barokk torony és a keleti szárnyba befoglalt négyzet alaprajzú, nyolcszögű középpilléres, csillagboltozattal fedett sekrestye, (6. kép) gazdagon faragott fejezetekkel, konzolokkal, többek között Szent Lászlót és Szent Katalint ábrázoló zárókövekkel, s az. e felett elhelyezkedő, keresztboltozatokkal fejezet nélküli középpillérre boltozott terem.