Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Marosi Ernő: A koldulórendi építészet Magyarországon

bonne-i generális káptalanban az addig Szent Ferenc tulajdonszerzéstől óvó intelmét magától értetődően betartó minoriták számára is a dominikánusokéhoz hasonlé) építési szabályok megszerkesztésére. Itt is a curiositates és superfluitates kerülésén van a hangsúly. Boltozatlanok legyenek a templomok, excepta maiore capella. Campanile ecclesiae ad modum turris de caetero nurquam fiat, ami bizonyosan a különállé) harangtornyokra vonatkozik. Viszont a főoltár fölött még színes üvegablakokat is megengednek a statútumok. Inkább tekinthetők a - például Assisiben - kialakult gyakorlat korlátozására, s különösen a rend spirituális szárnyának megnyerésére tett kísérletnek.

39 Úgy látszik, a poligonális zárású kápolnaszentély a ferencesek kezdeményezése nyomán vált alkotó részévé a ké)zépkori végéig uralkodó koldulórendi típusnak. A legkorábbi talán a budai Szent János-templom szentélye,

40 s hozzá nagy időbeli közelségben sorakoznak a soproni és pozsonyi ferencesek (7. kép), a kassai dominikánusok (8. kép) szentélymegoldásai - tegyük hozzá a teljesség kedvéért: teljes időbeli párhuzamban a gyulafehérvári székesegyház gótikus szentélyével.

41 7. Pozsony, ferences templom. A nyugati kapuzat részlete a feltárás után.