Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról
Ltsz.: 6622. (12. kép) Keresztmetszet a hosszhajón át, felmérés. Karton, papír, fekete és barna tus, 470 x 660 mm. Ltsz.: 6619. (13. kép) „Restaurált" alaprajz, terv. Karton, papír, fekete tus, akvarell, 725 x 490 mm. Ltsz.: 6620. (14. kép) I. terv a nyugati homlokzat restaurálásához. Karton, papír, fekete és barna tus, 510 x 430 mm. Ltsz. 6618. (16. kép) II. terv a nyugati homlokzat restaurálásához. Karton, papír, fekete és barna tus, 515 x 420 mm. Ltsz.: 6617. (17. kép) A déli homlokzat restaurálásának terve. Karton, papír, fekete és barna tus, 500 x 730 mm. Ltsz.: 6625. (15. kép) 34. A rajzról készült 3 részletfelvétel az OMvH Tervtárában található, (ltsz.: 54.503, 54.504, 54.505.) Az eredetire hivatkozik Cs. Sebestyén 1938. 111; Nagy - Papp 271. (78. jegyzet) Az 57. lapon átveszi Cs. Sebestyén 1938. 110. található rekonstrukcióját. 35. Az ekkor végzett munkákról a MOB utólag értesült. MOB Irattár: 152/1901. Reizner UL 412. az ablakok mérműveiben a „díszesebb üvegfestészet nyomait" is látta; megemlékezik pusztulásukról: „Az ablakok áttört műveit a legközelebbi időkben ahelyett hogy stylszerűleg restaurálták volna, a régi üvegfestészeti maradványokkal együtt elpusztították". 36. 1900 után a következők történtek: kijavították a templom tetőzetét és oldalfalait, 1904-ben új orgona épült, 1908-ban az augusztus vihar által benyomott ablakok helyére újak készültek. 1912-ig befejeződött a rendház tetőzetének javítása és a vízvezeték bevezetése. MOB Irattár: 673/1912; az 1908-ban megsérült toronysisak javítása 1923-ban fejeződött be (MOB Irattár: 673/1912, 49/1913, 223/1922, 276/1922, 292/1923.). 37. 1927-ben a templom külsejének újravakolása történt meg, 1928-tól kezdődött a templom belső restaurálása (MOB Irattár: 556/1928.), 1943-ban fejeződött be a sekrestye felújítása (MOB Irattár: 11/1943.). Cs Sebestyén 1943/b. a Szegedi Új Nemzedék 1943. február 14-i, vasárnapi számában ismertette a sekrestyében végzett ásatása eredményeit. Ekkor került elő az első két román kori faragvány, mely feltehetően a lebontott Szent Péter templomból származik. Ezekről: Entz Géza: Kőtár. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, (szerk. Bálint Alajos) Szeged, [1965] 14-15, fényképük: uo. 15, 17. 38. Nem történt meg a déli homlokzat hajóablakainál a könyöklőemelések kibontása, mivel ez a templombelsőt is érintette volna. 39. Cs. Sebestyén 1938. 108. a szentély esetében szintén erre gondolt. 40. Középkori téglaméretek a templom nyugati homlokzatán: 27,8-33,7 x 15,9—16,9 x 6,1-8 cm közöttiek. A hajó déli homlokzatának középkori téglaméretei: 28,9-31,8 x 15-16,1 x 6,6-7,8 cm közöttiek. A szentélyen mért középkori téglaméretek: 30,5—35,9 x 16-18,2 x 6—8,8 cm közöttiek. A torony középkori részének téglaméretei: 32-34 x 18 x 6-8 cm közöttiek. 4L Vö. a feltárt déli kapuval. (25-26. kép) Minthogy a felmérő az ötödik - falsíkból kiugró - lépcsőjét az előcsarnoktól nem láthatta, feltételeznünk kell, hogy ez ahhoz volt hasonló. 1992ben, a hajó lábazatának kivitelezési munkái közben, a barokk nyugati kapu déli oldalán, járószint alatt szintén megtaláltuk a középkori bélletet. A nyílás szélessége a kiugró külső síkban 167 cm volt. A középkori járószintet a barokk küszöbkő alatt, annak felső síkjától 82 cmre találtuk meg. 42. Az ásatás során az 1713-as rajzról ismert szélfogó előcsarnok alapfalai is előkerültek. 43. Ezt az ablakot 1945-ben falazták be. Néhai Dr. Hamvas István alsóvárosi plébános szíves szóbeli közlése szerint a második világháború alatt a templom tetőterében bomba robbant, ami szerencsére más kárt nem okozott, csak az ablaküvegeket vitte ki a légnyomás. Az ablak befalazására továbbá a déli kaputól nyugatra és keletre lévő, és a szentély délkeleti és keleti ablakának befalazására - „üveghiány miatt" került sor. MOB Irattár: 23/1946. Várnai Dezső jelentése. 44. P. Schneider Vencel egykori házfőnök Dr. Hamvas Istvánnak 1984. nyarán küldött leveléből megtudtuk, hogy a befalazott ablakok 1934-ben már előkerültek; ez nem jutott Cs. Sebestyén Károly tudomására. 45. Önmagában ez a tény kizárja a Steindl-féle tervet, hiszen ő azonos méretű ablakokat tervezett; az viszont nagyon valószínű, hogy ha tudott volna a befalazott nyílásokról, akkor az eredeti méretek alapján készítette volna terveit, (vö. a 16-17. és 23. képet) 46. Elképzelhető azonban az is, hogy a hajó déli homlokzatának ablakaihoz hasonlóan itt is a Maros menti kőfaragóműhelyből ideszállított kőfaragványok méretéhez igazodva akarták meghatározni az ablakok pontos méretét. Erről: Lukács - Szónoky - Hadnagy 155-156. 47. A fálazóanyag vizsgálata azt bizonyította, hogy ekkor a hajó ablakainak méretein is változtattak. 48. A déli homlokzaton csak a déli kapu támpillérkőzében dolgozhattunk párkánymagasságig, az állványozás költségei miatt. 49. Ez utóbbiak talán valaminek az eltakarását szolgálták. Fiáié?
