Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról
A feltárás során a nyugati szárny keleti homlokzatán a falhoz viszonyítva másodlagos gerendafészek-sor került elő a földszint és az emelet közötti, illetve az emeleti kisebb ablakok magasságában (ezeknek jórészét a keleti oldalon elpusztítva) . A gerendafészkek tanúsága szerint a Fachwerk-szerkezetű folyosó a nyugati szárny előtt is végigvezetett (alapozását az 1713-as alaprajz jelölte). A későbbi feltárások azt bizonyították, hogy ez a folyosó egyidős a részben szintén középkori de a nyugati szárnynál későbbi - északi szárnnyal, s annak első periódusához tartozik. A folyosó északról indult, 111 elvezetett a nyugati szárny előtt, s a templom déli oldala mellett, az 1993-ban feltárt középkori támívek alatt jutott el a szerzetesi kórushoz és a szentélyhez. Mindez azt bizonyítja, hogy egy kerengő körüli kolostorudvar kiépítésének gondolata az építkezés második fázisában merült fel. Ezért építették a templom északi oldala mellett, támpillérek helyett, a mindkét szintet áthidaló, átjárható támíveket. 1 ] ~ A templomhajó támíveinek és a középkori északi szárny előtti folyosónak a megépítése - amit a nyugati szárny előtt is végigvittek - azonos koncepcióból fakad, ezért csak arra gondolhatunk, hogy ezek építése egyidőben kezdődött. Végül, röviden összefoglalva a kolostor és templom építéstörténetét a következőképp látjuk: A kolostoregyüttes első és különálló épülete, a nyugati szárny, az 1480-as évekre készült el. Addig a szerzetesek a közelben álló Szent Péter ispotályban laktak és annak kápolnáját, vagy templomát használták. Ezután kezdték meg a hajó építését, északi oldalán támívekkel, s ezzel egyidejűleg az északi kolostorszárny kiépítését. Az északi szárny elé kétszintes folyosót építettek, mely elvezetett a nyugati szárny előtt és a templom északi oldala mellett a szentélyhez. A hajó megépülte után kezdték meg a szentély építését, ami 1503-ig befejeződött. A szentély építésekor már megkezdték a Szent Péter ispotály bontását, köveinek építőanyagként történő felhasználását. 1503 után kezdődött a torony és a második káptalan terem építése, párhuzamosan a Szent Péter ispotály további bontásával. A káptalanterem megépítése után a nyugati szárny földszintjét átalakították. 1543-ban az építkezés megszakadt, s csak 1680-90 körül folytatódott az északi szárny belső átalakításával. Ekkor az északi szárnyhoz keleten refektóriumot csatoltak és megkezdték a keleti szárny kiépítését. Ez utóbbiak a 18. századi építkezésnek estek áldozatul. A kolostorépület kvadrum körüli kiépítése, az egységes belső alaprajz kialakítása, továbbá a torony befejezése már a 18. század műve. A középkori kolostorépület feltárása egy érdekes épülettípus újabb emlékével gazdagította a magyar építészettörténetet. Jelentősége, hogy álló, emeletes középkori koldulórendi kolostor alig maradt hazánkban (a Szegedin kívül egyedül a vasvári domonkos rendi kolostor ismert). A JEGYZETEKBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Bálint 1966. = Bálint Sándor: A Szeged-alsóvárosi templom. Bp., 1966. Bálint 1983. = Bálint Sándor: Szeged - Alsóváros. Templom és társadalom. Bp., 1983. Cs. Sebestyén 1938. = Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Építéstörténeti tanulmány. Szeged, 1938. Cs. Sebestyén 1943/a. - Cs. Sebestyén Károly: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony templomban végzett régészeti ásatásról. Somogyi Könyvtár ltsz.: 121/1943. Cs. Sebestyén 1943/b. = Tatárjáráskorabeli templom nyomaira bukkantak az alsóvárosi régészeti ásatásoknál. Szegedi Új Nemzedék, 1943. február 14-i, vasárnapi száma. 5. Lukács 1989. = Lukács Zsuzsa: Az alsóvárosi templom és kolostor kutatása (1984-1988). Szeged, a Tanács Közlönyének várospolitikai melléklete. 1989. 2. szám. 38-40. Lukács - Szónoky - Hadnagy = Lukács Zsuzsa — Szónoky Miklós - Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi
