Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról
28. Román kori kváderek a torony falában; a vasajtó mellett középkori bejárat kávája. kell, hogy a hajó megépülte után nagyobb tervmódosításra került sor, és ez a szentély építése közben tovább változott. Cs. Sebestyén Károly talált magyarázatot arra, amit Römer így fogalmazott meg: ,A polygonal apsis belső része rendetlen, a fal felülről befelé emelkedik, míg a többi igen rendes. " 66 Cs. Sebestyén Károly szerint a szentélyzáródás kitűzésénél eredetileg a hatszög három oldalából szerkesztett idomot alkalmaztak. A szentélyfalak kb. egyharmad magasságánál „áttértek a hatszögről a nyolcszög idomának megfelelő alaprajzra". A kiálló keleti falat ezután ferdén lefedték, a két oldalfalon pedig átmenetes falazással tüntették el a falsíkok különbözőségeit. 67 A szentély keleti ablakánál háromszoros tervmódosítást figyelhettünk meg. A fent említett párkány alatt kétszer építeni kezdett, kőkerettel tervezett ablak helyett, a párkány felett egy téglából falazott kávájú, kifelébefelé rézselt ablak valósult meg. 68 A szentélyablakok könyöklőinek magassága különböző volt. A nyugatié azonos volt a maival, a többinél 50-70 cm közötti könyöklő magasítás volt megfigyelhető. 69 A templom középkori építési periódusait - melyek valószínűleg csupán építési fázist és egy építés közbeni tervmódosítást jelentenek - a következőképpen látjuk. 79 Először megépült a hajó a diadalívvel; a hajó boltozására a tetőtérben ma is látható boltvállak tanúsága szerint nem került sor. 71 Ezután megkezdték a hatszög három oldalával kitűzött szentély építését a keleti ablak könyöklőjének magasságáig és ekkor - a mai szentélyboltozat kedvéért - áttértek a nyolcszög három oldalának megfelelő falsík kiépítésére. A hajóban bizonyíthatóan az eredeti tervtől eltérő boltozat készült el, a szentélyben pedig egy módosított terv szerinti. A kettő egyidejűségére egyelőre nincs bizonyítékunk. A hajó építésekor az ablakok mérművei még nem voltak a helyszínen, a szentélyablakok építésekor azonban már igen. 72 A középkori templom szentélye alá háromhajós, öt boltszakaszos barokk kripta