Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

kép) A barokk kőkeret elhelyezésekor a barokk járószint fölött a kiugró keretelést visszabontották, a kibontott részt újrafalazták és - áthidalással statikailag megerősítve - helyezték el a faragványokat. Ugyancsak a barokk kapu elhelyezésekor pusztulhatott el a hajót középről megvilágító ablak könyöklője is.

43 (Az ablakban Steindl 1876-ban készült felmérésén (8. kép) már nem jelölte a mérművet.) A feltárás megkezdése előtt már sejthető volt - a vakolaton látható elszíneződés alapján - hogy a középső ablaktól északra és délre nyílások kerülnek majd elő. (22. kép) Mivel az 1713-as rajz itt ablakot nem jelöl, Steindl két ismert terve pedig három nyugati ablakot ábrázol, először elképzelhetőnek tartottuk, hogy a templom általa tervbe vett „regotizálása" a múlt század végén a nyugati homlokzaton legalábbis megkezdődött. (16-17. kép) A falszövet vizsgálata azonban egyértelműen bizonyította, hogy az ablakok egyidősek a homlokzattal.

44 A feltárt szélső ablakok záradéka a középsőnél alacsonyabban van,

45 káváik rézseltek; könyöklőik a barokk kapu szemöldökével vannak egy magasságban. Az ablakok könyöklői vízszintesek, ami arra utal, hogy ide eredetileg kőből faragott könyöklőket terveztek.

46 A kutatás során az ablakok káváiban vakolatot nem találtunk, a mérművek elhelyezésére szolgáló fészkekben semmi jele nem volt annak, hogy a kőfáragvá23. A templom nyugati homlokzata falkutatás után.