Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

néhány részlete: 1899-1900-ban a déli bejárat mellé támpillérek kerültek és elbontották, illetve befalazták az akkor már nem használt barokk kripta bejáratát. A legnagyobb kárt - aminek következtében az épület eredeti művészi értéke jelentősen csökkent - a mérművek kőrácsainak elpusztításával okozták.

35 Az 1900-as évektől kezdődően kisebb átalakításokról (vízvezetékszerelés, stb.) van tudomásunk.

36 Az 1920-30-as években a ferencesek folyamatosan felújították a templomot és a kolostort. Cs. Sebestyén Károlynak ekkor nyílt lehetősége arra, hogy mind a templombelsőben, mind kívül fontos építéstörténeti megfigyeléseket tegyen, valamint arra is, hogy a káptalanteremben ásatást végezzen.

37 II. Kutatás Mindezideig sem a templom, sem a kolostor teljes feltárása nem történt meg. A templom esetében csak külső kutatást végeztünk. Ez lényegében befejeződött.

38 A kolostor három szárnya közül a kiürített nyugati szárnyon kezdtük el a kutatást, mely 1989-ig már értékelhető eredményeket hozott. Ezért a kutatás eddigi eredményeit nem az épületegyüttes történeti adatokkal alátámasztható építési periódusainak sorrendjében ismertetem, hanem először a templom egy időre befejezettnek tekinthető feltárását, majd röviden összegzem a kolostor nyugati szárnyán végzett kutatás biztosra vehető eredményeit. 18. Részlet a „Jeligés levél szerzőjé"-nek felméréséből, 19. század vége.