Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

5. A szentély feltárása 1931-ben. Szeptember 20-a és 27-e között - a hírlapi beszámolók kimaradása miatt csak következtetni tudunk - valószínűleg a kolostor délkeleti szárnyának feltárása folytatódott. Október 4-én ugyanis arról tudósított a Békésmegyei Hírlap munkatársa, hog)

7 az elmúlt hét folyamán előkerültek „egy nagyobb oldalépület és egy udvaron át vezető folyosó oldalfalai".

35 A „nagyobb oldalépület" itt a kolostorudvar déli oldalát lezáró helyiséget jelenti.

36 Bizonyára e fejleménynek következtében vált egyre biztosabbá, hog)' a templom nem csupán olyan nagy volt, mint amennyit addig kiástak. A feltárt rész tulajdonképpen a templom szentélye.

3

' Október 11-én Implom József már arról számolt be, hogy az elmúlt héten a templom további falait sikerült megtalálniuk, mivel Gróh Mihály és Kempf József földjén a templomnak csupán a szentélye állott, a templomhajó pedig a szomszédos két szőlőföldre nyúlik át. Az utóbbiak özv. Szikes Ferencné és Kiss Lajos tulajdonában voltak.

38 Ezeken a telkeken két-két sor szőlőtő között keresték tovább a templom alapfalait. A templom teljes hossza - Implom akkori becslése szerint kb. 30 méter volt.

39 Október 15-én megjelent cikkében rövid összefoglalását adja az eddigi eredményeknek, sőt egy-két megfigyelésének leírásával fontos építéstörténeti problémákra világít rá.

40 Megállapítja ugyanis, hogy a templom szentélyéhez csatlakozó kolostorépülettől délre „széles fal kerítette a kolostor és a templom udvarát". „Ezt a falat azonban - írja Implom - később, amikor a kolostort kibővítették, lehordták. Nyomai azonban megmaradtak. Fölötte épült a cellák épülete, amelyben a középfolyosótól jobbra és balra 8-8 cella sorakozott."

41 A munkálatok akkori állása szerint ismertté vált „a teljes templom és majdnem valamennyi hozzáférhető épületrész". A templom falai átlagosan 120-165 cm szélesek, s terméskőből épültek. Északi falát és a szentélyzáródást erős pillérek támogatták. Hossza kb. 36 méter, szélessége a szentélyben 7, a templomhajóban kb. 10 méter volt.

42 Arányainak párhuzamaként a szeged-alsóvárosi templomot említette