Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Emődi Tamás: Előzetes jelentés a váradi konventuális ferences templom kutatásáról
zelhető, hogy az általunk leírt konvetuális kolostort helyezte nyugatabbra a metszetkészítő. A váradi rendház fontos központja lehetett a konventuálisoknak, mert 1298ban a második olyan rendtartományi gyűlést, amelynek a helye ismert, Váradon tartották, valószínűleg Barnabás provinciális vezetésével. Ez az első történeti adat a kolostorra, 23 melynek védőszentje maga Szent Ferenc volt. Először az egri őrséghez tartozott, egy 1316-os jegyzék szerint; de 1379-re már saját őrség központja. 24 1332-ben újra itt tartották a rendtartományi gyűlést. 2d 1318-ban a váradi káptalan, a Szent Ferenc harmadik szabályát követő világi nők számára, a ferencesek kolostorával szemben, egy 54 öl hosszú és 35 öl széles telket ajándékozott. 26 Ezek felügyelete, miként a klarisszáké, szintén a ferencesekre tartozott. 1339-ben Balázs ispán neje végrendelében, amelynél tanúként jelen volt Miklós, a váradi guardian is, kijelentette, hogy a ferences rendházban kíván temetkezni. 27 1 438-ban pedig Botos Péter váradi polgár a provinciálistól, Egri Andrástól kérte, hogy holtteste fölött a váradi ferencesek templomában mondják el a gyász-zsolozsmát és annak földjében temessék el. 28 1490 táján a salvatoriánusok is rendház építésbe kezdtek, ami ellen a konventuálisok az apostoli székhez fellebbeztek, végül is 1497. október 26-án kiegyezésre került sor. 29 1533-ban a Váradon tartott közgyűlésen feállították a hittudományi főiskolát, 30 és Czibak Imre, majd Fráter György püspök anyagi támogatásával, a század második negyedének majd minden provinciális választó gyűlése Váradon zajlott le (1533, 1539, 1541, 1546, 1551.). 31 A pálos rendi György barát halála után a püspökség kormányzása egy időre a protestáns Varkocs Tamás várnagy kezébe került, majd 1556-ban a János Zsigmond pártiak elfoglalván Váradot, a ferenceseket kiűzték a városból. 32 Bár az 1557. június l-l O-ig tartó tordai országgyűlés intézkedett, hogy a ferencesek Váradon maradhassanak, Verancsics Antal 1559-es feljegyzéséből tudjuk, hogy „Varkoch Tamásnak egy kevessi hóta (sic!) (1559) előtt adá királyné asszony (ti. Izabella) Váradot tisztül, ki Váradon mind elbontatá az egész káptalan házakat és a sok szentegyházakat: Szent Ferencz klastromát ... mind eltöretteti, pusztitá, semmivé tevé. Dens iudicet opus eius." 33 Amennyiben a metszeteken ábrázolt épület azonos a konventualis kolostorral, úgy lehetséges, hogy tovább szolgált mint plébániatemplom - bár Bunyitay nem említi a 16-17. századi plébániák sorában. 31 Csak az 1660-as vagy az 1692-es ostromok pusztíthatták el véglegesen a vártól mindössze 200 méterre fekvő, a Szent Péter (Kálvária) hegyről könnyen ágyúzható épületet. JEGYZETEK 1. Szerkesztői megjegyzés: A tanulmány 1989-ben íródott, amikor a szerző I. éves műszaki főiskolai hallgatóként tette helyszíni megfigyeléseit. A magyarországi és külföldi szakirodalom tanulmányozására csak korlátozott mértékben volt lehetősége, az írás e típusú egyenetlenségén nem változtattunk. 2. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. II. Nagyvárad, 1883. 438. 3. Balogh Jolán: Varadinum-Várad vára. Bp., 1982. II. 285; OL. Dl. 3478. 4. A felméréseket a múzeum hatáskörétől függetlenül, az akkori politikai helyzet miatt utókban végeztük. 5. Jelenleg a nagyváradi múzeum kőtárában. 6. Vátásianu, Virgil: Architektúra §i sculptura romanicá in Panonia medievalá. Bucureçti, 1958. 100; Marosi, Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Bp., 1984. Abb. 19, 22, 223, 228. 7. Marosi i. m. 141. 8. Schöngrabern, Deutsch-Altenburg, Hainburg. 9. Marosi i. m. 690. jegyzet
