Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom

0 10 -I ' h 8. A tövisi (Teins) ferences kolostor. származik. Előkerült néhány újkori üvegtöredék, és megtaláltuk a templom ablakok üveglemezeinek néhány ólomból készült keretdarabját. Ezek 1890-ig - legalábbis részben - eredeti helyükön voltak.

67 Az anyag nagyrésze agyagáru, kerámia, többségében újkori. Igen sok, ugyancsak újkori kályhacsempét találtunk. Néhány, kb. 8 cm-es élhosszúságú, mázzal bevont kocka is volt a feltöltésben. Több cseréppipa és töredék is napvilágra került. Az egyik típus vörösebb, fehérre festett bekarcolt díszítéssel, a másik anyaga szürkésebb, elvékonyodó testét széles bordázat díszíti. Mindkettő magyar típusú.

68 A kolostor építése még 1758-ban is tartott, de elkészültével sem szűntek meg a munkálatok. 1775-ben megemelték a templom padozatát, új kriptaboltozatot építettek és víztelenítették a kriptákat.

69 (5. kép) Erre azért volt szükség, mert 1763ban például Haller Sándor gróf temetésekor olyan magasan állt a kriptában a víz, hogy a koporsót a kripta lépcsőjére felállított dúcokon kellett elhelyezni.

70 A kolostor életében jelentősebb esemény már csak 1890-ben történt, ekkor égett le a toronysisak. 1890-ben részleges helyreállításra került sor. Ennek során cserélték ki az ablakok régi, ólmozott üveglapjait. 1925-ben újabb helyreállítási munkálatok folytak. Helyenként 1 m mélyen körülásták a falakat, kátránylapokat raktak le, körülcementezték a földdel érintkező falrészeket. A ma is álló sekrestyét 1926-ban építették.

71 Az 1988 nyarán végzett tájékozódó jellegű feltárás során felmerült kérdések tisztázása csak további kutatástól várható. Az adott lehetőségek között a legfontosabb feladatok a következők lehetnek: meghatározni a keleti szárny nyílásainak rendszerét, az egyes helyiségek funkcióját, a toronylépcső és a hozzá kapcsolódó járószint(ek), valamint a második periódusú épület korát. Az előkerülő tárgyi leletanyag feldolgozása pedig gazdagíthatná a késő középkori mezőváros és kolostora életéről az egyéb forrásokból kibontakozó képet. JEGYZETEK 1. Maksay Ferenc: A középkori Szatrnár megye. Település és népiségtörténeti értekezések. Bp., 1940. 114. 2. Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdései. Borsodi Levéltári Évkönyv V (1985) 29. "