Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom

pott felület alapján küszöb lehetett. Feltételezhető tehát, hogy a válaszfalon a középtengelyben volt a bejárat, az udvarra, illetve a kerengőre nyíló ajtót azonban a középtengelytől oldalra tolták. A vékony falakkal talán előteret választottak le az egyes helyiségekben. Ugyanez kerülhetett elő a 6. helyiségben, itt temetkezés miatt azonban egy részét kiszedték. A 4. és 5. helyiség között vékony „folyosó" húzódik, a falban vezetett függőleges „kürtő" torkollik bele, boltozott, rézsűs nyílással. (3. kép) A folyosó porhanyós, faszenes hulladékából újkori, mázas kerámia és állatcsontok kerültek elő. Falait másfajta környezeti hatások érték, mert a többinél rosszabb állapotban vannak. Függőleges síkjukon kisebb szabálytalanságok jelentkeztek, a 6. helyiség északi falát pedig kb. 70 cm-es mélységben 5-6 cm-rel észak felé csúsztatták. Kísérletet tettünk arra, hog)

7 meghatározzuk a kút helyét, melyet 1719-ben az udvar közepén találtak meg. (Szép, faragott kútként említik.

29

) Ez ugyan nem vezetett eredményre, azonban rábukkantunk az udvar középkori járószintjére. Burkolatának téglái a kerengő járószintjével azonos mélységben fekszenek. A keleti szárny közlekedési rendszerének megértéséhez fontos adatokat szolgáltatott egy 1890-es és egy 1909-es rajz.

30 Azon a falszakaszon, melyet ma az 1926-ban felépített sekrestye takar, két nyílás körvonala látszik. A nyugati lehetett a kerengőből a toronyalj előtti térbe nyíló ajtó, a keleti, a kisebb a toronyaljba vezetett, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a két helyiség között. (A kutatóárokkal megvizsgált falszakaszon nyomát nem találtuk.) A toronyhoz csatlakozó nagyobb helyiség más rendeltetésű lehetett mint a többi, leginkább káptalantermet sejthetünk benne. A torony falán, magasabban, további nyílást is jelölnek az említett rajzok, és a század elején készített fényképeken is feltűnik ez.

31 A 182 cm magas nyílás igénytelen kialakításával, a középkori magasságviszonyokat tekintetbe véve a keleti szárny padlásterével biztosíthatott kapcsolatot, bár nem esik annak középtengelyébe. A hozzátartozó járszószintet talán az a gerendafészek-sor jelöli, amelyik a torony emeletén a mai járószint felett 80-100 cm magasságban húzódik. Ha valóban középkori eredetű ez a többször átalakított nyílás, akkor a keleti szárny torony melletti magasságára 78 méter adódik. (Összehasonlításul: a szécsényi oratórium boltozatának magassága a sekrestye járószintjétől számítva, valamivel több, mint 10 méter.) A falak vastagsága alapján feltételezhető, hogy a keleti szárny emeletes volt, ugyanis keleti fala 160 cm vastag. Ozorán, az eredetileg földszintes, a nyírbátorinál jóval vékonyabb falú keleti szárny északi szakasza fölé építették az emeletet.

32 Rendszerint a keleti szárny kialakítására fordították a legtöbb figyelmet. Gyöngyösön például valószínűleg csak a keleti szárnyat és az északi egy részét építették emeletesre.

33 Ha a többi szárny nem is készült el, a keletit feltétlenül megépítették, mint például az 1516 előtt alapított

34 remetinci (Remetinec) kolostor esetében. Csemegi József a nyírbátorit (1. kép), a ferences kolostorokat tipologizáló tanulmányában azon épületek közé sorolta, melyeknél a torony alatt elhelyezkedő sekrestye közvetlenül csatlakozik a templom kórusához, és párhuzamokként az 1495 után, a Báthoriak által építtetett kőröshegyi (2. kép) és az 1480-90-es években épített kolozsvári, Farkas utcai kolostort (7. kép) hozta fel.

35 A tornyot az egyes típusoknál más-más mé)don lehetett megközelíteni. A nyírbátorihoz hasonló elrendezésű kőröshegyi kolostornál - Szőnyi Ottó szerint - a torony aljában lévő sekrestye oldalához simult a feljáró,

36 Békefi rajzán még így szerepel.

3/ A beépített feljáró nagy teret foglalhatott el, bizonyára igen megnehezítette az amúgy is szűk toronyalj sekrestyeként való használatát. A tövisi (Teiu§) kolostornál (4. kép) hasonló alapterű helyiség, mely fölé emeletet is építettek, tölti be ezt a funkciót a torony keleti falához építve.

38 Nyírbátorban a hasonló, de a toronytest nyugati oldalán lévő emeleti helyiségbe a kórus északi falánál elhelyezett lépcső vezet. Kismé-