Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása
A klarisszák kápolnája a kiszerkesztés alapján kb. 6 méter széles lehetett, nyugati falát talán a templomszentély déli falának támpilléréhez igazíthatták. A klarissza kolostor a kápolnától délre helyezkedhetett el. (6-7. kép) A harmadik építési periódusban épültek a nyolcszögzáródású szentélyek, melyeknek belső szélessége megegyezik. A templomszentélytől északra fekvő kápolna környékén talált késő gótikus mérmű töredék profilja és formálása alapján a 15. század közepére tehető, így talán az építkezés az 1448-as obszerváns átvétellel fellendülő kolostori élettel magyarázható. A gazdag építkezések mögött magánföldesúri támogatást, az országos tisztségeket betöltő Pálóczi család adományait véljük. (Zsigmond 1429-ben Patakot Pálóczi Péter fiainak, György esztergomi érseknek, Mátyus országbírónak és Imrének adományozta.) A hajóhoz, a diadalív vonalához igazított kápolna (Pálóczi kápolna?) épült. A kápolna nyugati és a hajó déli fal csatlakozásánál előkerült falak vagy a templom déli kapu előcsarnoka, vagy egy torony (?) alapozásai lehetettek. A keleti kolostorszárny kápolnája a káptalanteremhez tartozhatott. (8. kép) Kimaradt egy köztes periódus, de az 1444-es említett erődítés régészeti bizonyítékát egyelőre nem ismerjük. Az ásatások - úgy gondoljuk - a beépítettséget figyelembe véve jelentős részleteket hoztak felszínre és a hazai koldulórendi kolostorok emlékeit gazdagítják. A gótika stílusfejlődése a pataki példán jól nyomon követhető, rámutat az udvari művészet kisugárzására, közvetlen hatására, közép-európai kapcsolataira. JEGYZETEK 1. /. Dankó Katalin: Előzetes jelentés a sárospataki ferences templom kutatásáról. AÉ 102 (1975) 266-272. 2. Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? HOME VI (1966) 177-197. 3. Détshy Mihály: Adalékok Perényi Péter sárospataki várépítkezésének és mestereinek kérdéséhez. AH XV (1987) 123-132. A Vöröstorony jelenleg folyó kutatása is ezt igazolja. Kutatók: J. Dankó Katalin, Feld István, László Csaba. 4. Désthyi. m. (1966) 89; de pl. Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987. 44. Sárospatakra teszi. 5. Désthy i. m. (1966) 90. az 1418-as pápai búcsúengedély említi a Boldogságos Szűz, Szent Domonkos, Szent Miklós, Szent János, Szent Ágota és Szent Mihály templomokat. 6. Uo. 89. és Détshy Mihály: A sárospataki r.k. plébániatemplom történetének okleveles adatai. MMv VI (1969-1970) Bp., 1972. 89-103; Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása. MMv VI (1969-1970)' Bp., 1972. 89-102. 7. Uo. 8. Kovács i. m. 115. 9. Détshy i. m. (1966) 178. - a hagyomány szerint Perényi Péter a Sárospatakról délre állott, Szent Vincéről elnevezett domonkos kolostor romjaiból hordatott ide (a várhoz.) faragott köveket. 10. Karácsonyi II. 454. 11. Uo. 529; ZsO II. 980. 12. Détshy i. m. (1966) 98-28. jegyzet. 13. Karácsonyi II. 557. 14. A sárospataki Református Kollégium története, (szerk. Tiszáninneni Református Egyházkerület elnöksége) Bp., 1981. 263. 15. Kovácsi, m. 186. 708. jegyzet; Détshy i. m. (1966) 179. 16. ÁUO VIII. 5-6. 17. ÁUO X. 180-182. 18. Karácsonyi II. 33. 19. Uo. 244; Détshy i. m. (1966) 182. a Pálóczi - Perényi viszály kapcsán. 20. Karácsonyill. 59, 144-145. 21. Détshy Lm. (1966) 182. 22. Karácsonyi II. 346.
