Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

3. A ferences kolostor a 13. század közepén. - két-két támpillér erősítette egymásra merőlegesen." Ez az alaprajzi forma a 13, század közepének magyarországi koldulórendi építészetében tipikusnak mondható. A sárospatakinál nagyobb méretben ugyan,

47 de hasonló arányokkal épült meg a margitszigeti domonkos apáca kolostor temploma,

48 a budai domonkos kolostor temploma,

49 a margitszigeti ferences kolostor temploma,

50 s hogy általános formáról van szó, jelzi az árpási prépostsági templom^

1 is, ahol hasonló az alaprajzi forma, csak a szentély egy boltszakaszos. (4. kép) Patakon ez a templom az 1261-es említéskor minden bizonnyal már állt.

52 Az alaprajzi forma alapján feltételezhető, hogy Patakon is, a tatájárás után elterjedő, ekkor már egész Közép-Európában általános klasszikus gótikus stílus jelentkezik, kicsit egyszerűbb formákkal.

53 E stílus közép-európai kialakulásában, elterjedésében döntő szerepe volt a ciszterci építési gyakorlatnak, maga a saroktámpillérek megoldási módja is innen ered, s a részletformák is. Ezt mutatja az a bordatöredék is, amely egyértelműen a szentély első periódusú boltozatához tartozott és a szentély későbbi sokszöges bővítésének alapozásából került elő. Három párdarabja a már említett Görbe utcai ház bontásából származik. A nagyméretű (27 cm vastag) bordák profdja - éllel ellátott, vaskos hengertag, kisméretű horonypárral kapcsolódik a bordatőhöz - is jellegzetes 13. századi típus. Ez általános forma, melynek különböző gazdagított változatai is ismertek mind a klasszikus gótikus stílus, mind a ciszterci építészet formakincsében. így nem meglepő, ha a hazai ciszterci építkezéseken is előfordul, persze itt nem az alapítások idejére, a 12. század végére kell gondolni, hanem az építkezések befejező fázisaira, a 13. század 20-as, 30-as éveire. Szinte azonos profilú borda ismeretes a pilisszentkereszti ciszterci apátság anyagában.

54 Az alaprajzi- és térformák, a részletformák alapján óhatatlanul felvetődik az érzés, hogy a klasszikus gótika közép-európai változatának stí-