Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

A sárospataki ferences kolostor kutatása J. DANKÓ KATALIN - SZEKÉR GYÖRGY A sárospataki ferences kolostor feltárása 1972-ben és 1974-ben indult meg, melynek eredményeiről előzetes jelentés számolt be.

1 Az ásatás 1975-76-ban folytatódott és az újabb adatok az addig nyert kép átértékelését, gazdagítását hozták és kellő támpontot adtak a ferences és a klarissza kolostor építéstörténeti összefoglalásához; régészeti, történeti, művészettörténeti adatainak értékeléséhez. Szerzetesrendek és a középkori Sárospatak A középkori Patak oppidum, mely all. századtól királyi szálláshely volt, a környező erdőbirtok központjában alakult ki. A 13. századig még hézagos adatok a Bodrog folyó vonalát követő út mentén, a mai Bodrogolaszi - Sárospatak - Sátoraljaújhely sáv szétszórt településelemeinek egészére vonatkoznak. Ezért eltérő vélemények alakultak ki, például a sárospataki vár, vagy az 1201-ben, Imre király oklevelében említett Szent Miklós templom helyét illetően. Az újabb kutatások szerint a várról szóló adatok, a Sátoraljaújhely feletti Sátor hegyen állott várra értendők;^ a mai sárospataki vár építkezése 1529-ben kezdődhetett el legkorábban.

3 A Szent Miklós templom pedig - a legelfogadottabb vélemények szerint a Bodrogolasziban álló templommal azonos.

4 Bodrogolaszi sokáig Sárospatak szerves része volt, az 1418-as pápai búcsúengedély által említett hat templom között találjuk a Szent Miklós templomot is.

r> Sárospatak központja a folyó alkalmas átkelőhelye mellett alakult ki. Az egyetlen, hosszú, orsószerű kiteresedésen állt a város plébániatemploma és többszöri átépítés után áll ma is. Legkorábban 1350-ben említik, mint Keresztelő Szent János titulusú templomot.

6 Mellette állt a korai körtemplom, mint temetőkápolna, amelyet 1342-ben már Szent Mihály templomként írnak le.

7 A település északi szélén, a Bodrog folyó és a Suta patak által határolt kiemelkedő területen telepedtek meg a ferencesek a 13. század közepén. Egyházuk a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve, építése IV. Béla pártfogásával és a környéken a 12. században megtelepedett olasz és vallon vendégnépek által elősegített városias fejlődéssel hozható kapcsolatba. Patak a ferencesek egyik legrégebbi magyarországi kol ostoralapítás ai közé tartozik, ahogy a besztercei, a budai, az esztergomi, a székesfehérvári, a győri, a nagyszebeni és a nagyszombati konventek