Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság a dominikánusok idején

reformot követők kezére került Pest, Esztergom, Vasvár, Várad, Pécs, Brassó, Székesfehérvár, stb. Az 1474-1525 közötti időben a povinciálisok observánsok közül kerültek ki.

28 A székesfehérvári kolostor már az 1467-ben obszerváns kolostorok közé tartozott. A vértesszentkereszti bencés apátságot 1478-ban a nevezett kolostorhoz csatolták, így további sorsa is összefüggött vele. Joggal feltételezhető, hogy a vértesi kolostor - odacsatolása révén - az obszervánsok közé tartozott. Történeti adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a két kolostor szoros kapcsolatba került. így elképzelhető, hogy a 15-16. században ez építészeti vonatkozásban is kifejeződött. A székesfehérvári kolostorban 1467 körül és az 1508-as év előtti időben építkezések folytak, ahogy az okleveles adatok igazolják.

29 A 15. század vége a 16. század eleje az az időszak, mikor Vértesszentkereszten is építkeztek. Sajnos a fehérvári kolostor elpusztult, tudomásunk szerint feltárások sem folytak feltételezett helyén. így jelenleg a történeti vonatkozásokon kívül más összefüggés tisztázására nincs lehetőség. Mátyás király uralkodása idején fellendülő gazdasági élet kedvezett az építészet és a művészet fokozatos felfelé ívelésének. Fontos hatása volt a budai késő gótikus kőfaragó műhelynek

30 és Mátyás király kedvelt rendjének, a pálos rend építkezéseinek, melyek az udvari késő gótikus művészet forma elemeit terjesztik. A rend főkolostorában, Budaszentlőrincen 1486-92 között folyik építkezés.

31 A vértesszentkereszti építkezéseket az írásos adatok és az építkezés stílusjegyei alapján az. 1478 után következő években végezhették. A leromosodott épületekben másként nem indulhatott el az élet, először lakhatóvá és alkalmassá kellett tenni, az új szerzetesrend számára. A vértesi kolostort eredetileg bencés célokra szánták. Az új rendnek csak olcsóbb építkezésre tellett, ezért a már megmaradt épületeket felhasználták. Ez erősen megszabta az. építkezés jellegét. Az adott térben törekedtek saját igényeik kielégítésére (téli-nyári refektórium, emeleti cellák, stb.). A Vértesszentkereszten folyó helyreállítási munkák idején sikerült néhány késő gótikus részletet rekonstruálni és eredeti helyére viszzaépíteni (4, 5, 12. kép). A feldolgozásunkban szerepelnek in situ megmaradt építészeti részletek (10, 13. kép) és kevés faragvány (8. kép). A régészeti feltárások során behullott törmelékben azonban gazdag faragott kőanyagot találtunk. A kövek felmérése, fényképezése csak a közelmúltban történt meg. így a 15. század végi építkezési munkálatokról teljes képet jelen feldolgozásban még nem adhatunk közre, és pontosabban lehatárolt műhelykapcsolatokat egyenlőre nem körvonalazhatunk. A budai késő gótikus építési munkákat követően, a vidéki építkezéseken is feltűnnek a korszak jellegzetes elemei. Visegrádon a palota harmadik periódusú újjáépítését 1484-ben a budai provizoratus szervezte.

32 A kutatás kimutatta, hogy a tatai vár 1480-as átépítésén is jelen voltak a Visegrádon működő kőfaragók. Az ásató régész is utal, a kőanyag alapján, a királyi műhelyek jelenlétére.

33 Megemlíthetjük, hogy a pannonhalmi apátság kerengője 1486-ból való; a boltozatot formái alapján, visegrádi mester alkotásának tartják. A késő gótika élvonalába tartozik az a műhely, amely Nagyvázsony és körzetében tevékenykedett. Kinizsi Pál 1483-ban alapította itt a pálos kolostort. Az itt működő műhely hatósugara kimutatható a veszprémi egyházmegye területén.

34 Jelenleg már megállapíthajuk, hogy a vértesszentkereszti késő gótikus kolostor néhány részlete (pl. keresztosztós, pálcadíszes ablak, gyámköves bejárat, stb.) a visegrádi palota több gótikus részletével mutat rokonságot. A vértesi kolostor további kapcsolatainak vizsgálatánál figyelembe kell venni, melyek azok az elemek, formák, melyek általánosan elterjedtek, melyek az egyedi kiképzések. A sekrestye