Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság a dominikánusok idején

sze ez az átalakítás. A kápolna a kolostor keleti homlokzatához egy erősen feltöltődött talajon épült fel kőből. Az épület egy 7,3 x 3,4 méter belméretű hajóból és egy téglalap formájú 2,4 x 1,7 méter belméretű szentélyből áll. Falazatában nagyon sok másodlagosan beépített román kori kő található. A laza talajra épített kápolna délkeleti szögletét egy támfallal erősítették meg, északi és déli fala padkás kiképzést kapott. Eredeti padlója, oltára elpusztult. Lefedését nem ismerjük, feltehetően síkfödémes volt, mint a parlatórium. Feltöltésében sok lehullott faragott kő került elő. Ezek egyértelműen nem köthetők a kápolnához, inkább a szerzetesi templom és kolostor többi helyiségeihez. Egyszerű fehér vakolat maradt meg a helyiség északnyugati szögletében. Építése a 15. század végére, a dominikánusok birtoklásának idejére tehető. A kápolnák építése a 15. század folyamán igen elterjedt. A vértesi kolostor kápolnájához a budai domonkos kolostor kápolnája áll közel, alaprajzuk szinte azonos. A budai kápolna a káptalan terem hosszfalával egy szélességben épült a meglévő épülethez. Bejárat nyílt ide a káptalan teremből. Zsigmond-korinak tartja a kutatás építésének idejét.

14 A kápolnák különböző rendeltetéssel épültek a 15. század végén is. Mátyás király Székesfehérváron a bazilika szentélyéhez csatlakozva építteti fel sírkápolnáját. A munkálatokat 1484-ben kezdték el, az építéséhez felhasznált mészkövet Erdélyből hozták.

15 A budaszentlőrinci pálos kolostorban az 1482-92 közötti időben a templomhoz északról és délről egy-egy támpilléres sokszögzáródású kápolnát építettek

16 Kolozsvárott a 15. század végén dengeleghi Pongrácz János erdélyi 6. A parlatórium reneszánsz bejárata, helyreállítás után.