Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság a dominikánusok idején

4. A sekrestye bejáratának keretkövei. kent, és elképzelhető, hogy a kis kápolnát használták többnyire misézésre. Az új bejárat a káptalan termen keresztül biztosította a közlekedést a sekrestyébe. A gótikus építkezések idején, a keleti traktus melletti külső udvarrészt erősen feltöltötték, erre a felületre hullottak le a későbbi pusztulás nyomán a gótikus kerettöredékek. A sekrestye keleti falán kialakított gótikus ablak három eleme jött elő: egy könyöklő, egy szárkő és egy mérműves zárórész. Ezek az elemek elegendők voltak, hogy az ablak visszaépíthető legyen. A sekrestyét boltozat fedte, a helyiség északkeleti és délnyugati szögletében a román kori gyámkő megmaradt. A törmelékből boltozati bordák több darabja és a zárókő is előkerült. Feltételezzük, hogy ez a román kori boltozat a 15. század végét megélte, és tovább funkcionált a dominikánusok idején is.

10 A sekrestyét követte észak felé, a káptalanterem, a szerzetesek közös gyülekező terme, ahol a nyilvános gyónások, penitenciák kiszabása is történt. Ez általánosságban a kolostor legdíszesebb terme volt (belmérete: 11,2 x 5,7 méter). A terem falai erősen átépültek a 15. század végén. A padlószint is erősen bolygatott volt. A terem északnyugati szögletében a 16. század eleji téglaburkolat kis felületen megmaradt. A bejárat a helyiségbe nyugatról, a kerengő felől nyílt, ezt ma egy kiromlott falszakasz jelzi. Az északi oldalon ajtót alakítottak ki. Az északi falban áttörve a kőfalat, egy falifülkét képeztek ki téglából, benne a vakolat is megmaradt nag)' felületen. Az északkeleti falsarokban egy 15. század végi kályha (mérete: 110 x 80 cm) maradványait tártuk fel. Körülötte tálalakú kányhaszemek töredékei feküdtek. A helyiség udvar felé néző keleti falán egy szellőzőnyílás mutatkozott, melyet vörös mészkő faragvány másodlagos felhasználásával alakítottak ki. A helyiséghez köthető egy ablak, melynek darabjai a terembelső törmelékéből kerültek elő. A részletekből kiszerkeszthető volt az ablak és visszaépült eredeti he-