Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság a dominikánusok idején

Az apátság így 1478-tól a bencés rend számára elveszett, a fehérvári dominikánusok konventjéhez csatolták. Bár a 15. század második felében a király kedvelt szerzetesrendje a pálos rend volt, és ezt a rend házainak jelentős emelkedése is mutatja, mégis a történeti adatok alapján a 15. század végén és 16. század elején 15 domonkos kolostor alapításáról is tudunk. Ezek között szerepel Vértesszentkereszt, amelyet Vérteskeresztúr néven írtak le az 1573-ból fennmaradt magister generálisi registratura könyvben.

9 A monostor történetének vázlatos bemutatása után elérkeztünk ahhoz a korszakhoz, amellyel jelen feldolgozásban célunk foglalkozni, nevezetesen a vértesi kolostor dominikánus korszakának bemutatásához. A betelepülő dominikánus fráterek itt, mint erre a fentebb említett adatok is utalnak, egy elromosodott, elszegényedett monostort találtak. így első és fő feladatuk lehetett, hogy újra életet vigyenek az elhagyott falak közé, kialakítsák úgy a körülményeket, hogy azok az új foglaló rend szabályaihoz, életviteléhez, feladataihoz alkalmazkodjanak. A monostor északi részén fekvő 12. századi egyenes szentélyzáródású és a 13. századi bazilikális típusban épített templom közötti területen épült ki a szerzetesek számára a kolostor. A 13. században szabályos kolostorformát, négyszögben zárt kerengővel nem találunk Vértesszentkereszten. Egy keleti és egy nyugati épülettraktusból állt a kolostor. A román kori keleti kolostorszárny átalakított formájában tovább funkcionált, a nyugati épületszárnyat egészen az alapozások aljáig elbontották, és a bontott épületanyagok felhasználásával az északi oldalon új épületszárnyat emeltek. Az északi szárny helyiségei, a lebontott nyugati épületsor helyiségeinek funkcióját vették át. A korai 12. századi templom szakrális használata megszűnt, egyes részeit másodlagos funkcióban, a kolostorépület részeként, beépítették. A belső zárt udvari térben pedig kerengőfolyosót alakították ki. 2. A kolostor keleti szárnya feltárás után.