Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Buzás Gergely – Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György – Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor
elemek valószínűleg a már említett és feltehetően a visegrádi építkezést megelőző budai építkezés során kerülhettek át a formakincsbe. A visegrádi ferences kolostor II. Ulászló által támogatott építését ezek alapján, véleményünk szerint, egy olyan műhely végezte, melynek vezető mestere tanultságát II. Ulászló csehországi építkezésein, különösen a prágai vár átépítésének abban az időszakában szerezte, amikor ott Benedikt Ried és Hans Spiess közösen dolgoztak. Maga valószínűleg Hans Spiess szűkebb környezetéhez tartozott, talán családtagja volt, mellette dolgozó kevésbé képzett mühelytársa, a visegrádi munkák befejezése után önállósulva Werbőczi István nógrádi építkezésein tűnik fel, Alsópetény, Nagylóc és Tereske templomainál. A visegrádi ferences kolostor átépítéséhez hasonló körülmények között folyt a Kőrös megyei Atyina ferences kolostorának átépítése is, mely Angela Horvát kutatásai szerint 28 az 1490-es évek közepétől II. Ulászló, Corvin János és számos más birtokos támogatásával folyt. Az épületegyüttes boltozatai elpusztultak, de a megmaradt boltindítások, s különösen a hajó térgörbe boltozatra utaló indításai alapján Horvát a boltozatok mesterét Benedikt Ried körében keresi, egyik tanítványa munkájaként tételezi fel. Az atyinai templom hajója és a hajóhoz délről kapcsolódó kápolnasor nagyobb, keleti tagja boltozatainak bordaprofiljai hasonlóak a visegrádi kápolna bordaprofiljához.. Ha az egész kolostor alaprajzi rendszerét vizsgáljuk (17. kép) feltűnik, hogy a toronytól keletre egy nagyméretű egyenes záródású tér helyezkedett el, így benne a visegrádi ferences kolostor térfűzését ismerhetjük fel — szentély - torony - keleti szárny kápolnája (?) (a visegrádi tornyot közrefogó folyosók nélkül) - , mely alapján talán ugyanaz a mester vezette az építkezéseket a szlavóniai Atyinán és Visegrádon is, aki hasonlóan mestereihez, Benedikt Riedhez és Hans Spiesshez, II. Ulászló környezetéhez tartozott. Magyarországi tevékenységének általunk feltételezett állomásai, a prágai és budai tanulóévek után először az atyinai ferences kolostor építkezése és boltozatai 1495-től, majd legkésőbb 1512-ig a visegrádi ferences kolostor átépítése. JEGYZETEK 1. Regesztáját közölte Lukcsics Pál: A XVI. századi pápák oklevelei. I. Bp., 1931. 818. Az oklevélnek a Szent György-kápolnára, mint palotakápolnára vonatkozó részét tárgyalta: Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szt. Zsigmond prépostság történetéhez. TBM XV (1963) 109-151, 136, 57. jegyzet. 2. Kumorovitz i. m. 5. jegyzet. 3. MREV III. 221. 4. MMT V. Pest megyei műemlékei. II. (szerk. Dercsényi Dezső) Bp., 1958. 398. 5. Az első hiteles évszám a palota Mátyás-kori átépítéséből egy 1479-es felirat a palota északi kertjében álló pince ajtón. 6. Barijai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Bp., 1938. 305. 1177. 7. Kumorovitz i. m. 138, 57. jegyzet; Karácsonyi II. 212. 8. Toldy, Franciscus: Analecta Moriumentorum Hungáriáé. I. Pest, 1862. (Reprint Bp., 1986.) 283. 9. Toldy i. m. 284. 10. Varjú Elemér: A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. (Nyolczadik, befejező közlemény) Magyar Könyvszemle 1901. 264-265. 11. Bunyitai Vince - Rapaics Raymund, - Karácsonyi János: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. II. Bp., 1904. 180. 12. Nagydobosi Demeter guardian, Komonczi András pap prédikátor, Bányai Ambrus és Diósgyőri Lukács papok, gyóntatok a négy segítő testvér közül az egyik szabó. Karácsonyi II. 121. 13. 1531. Újfalusi György, 1533. Nagydobosi Demeter, 1535. Jánoki István, 1537. Hídvégi Máté.
