Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Buzás Gergely – Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György – Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor

dül a kerengő boltozatának átlagos formái nem nyújtanának elegendő támpontot a datáláshoz, ha egy párhuzamosan folyó munka, a Nógrád megyei Alsópetény r. k. templomának 1988. évi kutatási eredményeivel való összevetés nem segítene. Valter Ilona és Simon Zoltán kutatása során másodlagos beépítésből számos boltozati elem - vállkő, csomópontok, bordák - kerültek elő, melyek a szentély és a hajó északi oldalán feltárt, csak alapfalaiban megmaradt kápolna egykori boltozatainak elemei voltak. A bordák profilja, mérete azonos a visegrádi ferences kolostor kerengőjének bordáival, sőt az egyik bordán egy, a visegrádival csaknem egyező kőfaragójel is előkerült. (14. kép) Az alsópetényi templom átépítése Werbőczi István nevéhez köthető, 1515-től biztos adatunk van birtoklására.

19 A késő gótikus építkezés formakincsében szervesen jelen vannak reneszánsz elemek is, mint a szentély szentségtartó fülkéjének keretelése, a diadalív vállköve, és egy kőtöredék, mely mérete alapján a hajóból északra nyíló kápolna árkádívét keretelhette. Minden bizonnyal összefügg az alsópetényi építkezéssel az ugyancsak Nógrád megyei Nagylóc r. k. templomának átépítése, mely 1511-től Werbőczi birtok,

20 ahol a szentély alaprajzi formájában és méretében megegyezik az alsópetényi szentéllyel. E sor következő eleme Nógrád megyében a tereskei r. k. templom átépítése.

21 Az 1961-62-ben folytatott kutatások során az átépített késő gótikus szentély egykori boltozatának szinte teljes anyaga előkerült, melyet egyértelműen lehetett rekonstruálni egy egyszerű csillagboltozatként.

22 A bordák profilja, mérete ugyanaz, mint a visegrádi kerengőben és az alsópetényi templomban, sőt az alsópetényi kőfarag ójeggyel azonos jel számos bordán is előfordul. Tereskén is a késő gótikus és a reneszánsz (pl. tabernákulum) formavilág együtt jelentkezik, ez egyik jellemzője Jagelló-kori építészetünknek - említettük már, hogy a visegrádi kolostorépületből is került elő reneszánsz ablaktöredék-. (15. kép) Ezek alapján megnyugatóan datálható a visegrádi kerengő, sőt egy jól nyomon követhető kapcsolatrendszer is felvázolható. A visegrádi ferences kolostor kerengőjén - mely legkésőbb 1513-ra, de inkább már 151 l-re, a toronyépítés idejére elkészült - dolgozó „műhely" (?) egyik tagja Werbőczi István szolgálatába lépett a munkák befejezése után, s az ő építkezésein dolgozott tovább Nógrád megyében. Előbb Alsópetény és Nagylóc templomainak átépítése kerülhetett sorra - a sorrend egyenlőre még nem tisztázott -, majd a tereskei templom új szentélye. Viszonylag jól meghatározható közel egy évtizedes tevékenység nyomán - Visegrád (1511), Alsópetény és Nagylóc (1512-1515) és Tereske (16. kép) —, mely valószínűleg így még hézagos is, már ebben a formájában is érzékelhetővé teszi „mesterünk" egyedi vonásait. Jellemzője, hogy bár munkái a kőfaragó-alapszerkesztésekben való jártasságot tükrözik, alapjában véve egyszerű, és általánosan használt térformák és szerkezetek, nem túl gondos kivitelezéssel (kitűzési és kőfaragási pontatlanságok, ahogy azt az alsópetényi szentély torz alaprajza és a csomópontokon jelentkező áthatások kifaragásának bizonytalan módja mutatja). A rekonstruálható boltozatok a legegyszerűbb alaptípusok, mint az alsópetényi északi kápolna és a tereskei szentély csillagboltozata, vagy az alsópetényi szentély egyszerű hálóboltozata. Az Alsópetény - Nagylóc, Tereske építkezések mestere tanultságát, a visegrádi ferences kolostor kerengőjét építő műhelyben szerezte, s a visegrádi építkezések befejezése után önállósította magát. Következő kérdés számunkra, hogy a visegrádi építkezések stilárisan és színvonalában egyértelműen különváló részei - mint a kerengő egyszerűbb boltozatai és a keleti szárny kápolnájának, de különösen a szentély térgörbe elemeket is tartalmazó, gazdag boltozata - között van-e összefüggés. A kápolna bordáinak csakúgy, mint a szentély térgörbe bordáiak profilja - ez utóbbi két különböző méretben is - előfordul a budai várpalota anyagában,

23 melyek között vannak síkgörbe és tér-