Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Buzás Gergely – Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György – Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor
móponti típusai a csillagalakzatoknak. A vállkövekből csak egy kisméretű bordatöredék maradt ránk, melyen egyértelműen felismerhető egy illesztési sík és két borda egymást átmetsző részlete, mely bizonyítja, hogy a bordák fejezet közbeiktatása nélkül „fecskefarok-szerű", villás átmetszéssel futottak le a falsíkra. A töredékek alapján biztonsággal kiszerkeszthető egy szabályos nyolcszögű csillagalakzatból kifejtett, háromszakaszos, sorolt boltozati rendszer. (9. kép) E boltozat konstrukciós elve az, hogy a vállakról induló bordák keresztezve a szomszédos vállakról induló hasonló bordákat, továbbfutnak a tőlük számított második vállról induló hasonló bordáig, s a találkozási ponttól már csak eg)' bordaíwel tovább a zárókőig. Ebben a rendszerben a zárókő körül mindkét csomóponttípus darabjai jól meghatározható alaprajzi vetületi távolságban és magasságban helyezkednek el, szabályos csillagalakzatot alkotva. A kápolna bordaprofdja (10. kép) rokon vonásokat mutat a szentély bordaprofiljaival (mint ahogy valószínűleg a bordarajzolat is rokon vonásokat mutathatott) az ún. „szarvasborda" bordatő közeli hornyainak felső részét gazdagítja egy-egy vaskos pálcatag. A bordák görbületi sugara 3,75 méter, ami megfelel a rekonstruált boltozati rendszer a kápolna mérete által meghatározható görbületi sugarának, A kápolna boltozata alaprajzi vetületében fejlett csillagalakzatot mutat, mely elég gyakori forma, számos példája ismert mind a magyarországi, mind a csehországi és a német nyelvterület anyagában. Ilyen boltozatrendszer található a pannonhalmi apátság Szent Benedek kápolnájában, ahol a kétboltszakaszos tér felett feszülő boltozatot tovább gazdagították függesztett zárókövekkel, repülőbordákkal; a győri Püspökvár kápolnájában, melynél megjelenik az átlósborda is; a szatmári Nagyszekeres református templomának szentélyében, ahol a műemléki kutatás során előkerült kőtöredékekből az elméleti rekonstrukció után részleges anastylosis készült; 18 az erdélyi Nagykapus erődített templomának szentélyében és a délvidéki Remetinc ferences kolostortemplomának szentélyében. E boltozati rendszer kicsit módosított változata áll a szegedi alsóvárosi ferences templom szentélyében is. A csehországi példák közül elég említeni a viszonylag korai Kutná Hora-i Vlassky dvur kápolnájának hajóját, ahol a négyzetes térben a zárókőnek megfelelő helyen középoszlop található, a Dőlni Dvofisté-i plébániatemplom szentélyét és a prágai vár ún. „Ulászló-fogadótermét". A német nyelvterületen olyan számban található, hogy szinte „típusszerkezetnek" lehetne nevezni példáid Svájc egyes területein. A déli kerengőszárny Ulászló-kori boltozatának nagy része az 1990-9l-es ásatás során került elő az omladékrétegből. A nagyszámú töredék alapján erre a folyosószakaszra rekonstruálni lehetett egy gótikus bordás keresztboltozatot. A bordaprofil kétszerhornyolt alapforma, mely élszedéssel kapcsolódik a bordatőhöz. A bordák görbületi sugara 2,7 méter. Néhány borda orrlemezén, illetve egy korábban előkerült, nem ehhez a kerengőszárnyhoz tartozó konzol egyik bordaindításának az orrlemezén jellegzetes kőfaragójegyek láthatók. Az ásatás során a boltozat elemei közül két konzol is előkerült. Az egyik geometrikus profílozással végződik, a másikon, amely a kerengőszárny északnyugati sarokkonzola volt, torzfej látható. Előkerült eg)' ép, illetve két töredékes boltozati zárókő is. A zárókövek középrészét a bordák profiljának hengeres átfordításával alakították ki. A három zárókő közül kettő egyértelműen ugyanolyan, méreteiben is azonos keresztboltozathoz tartozott. Érkező bordáik által bezárt szög mindkettőnél 75 fokos. A harmadik zárókőnél ez a szög 80 fok, és mivel csak egy borda, illetve a mellette levő másik borda kis töredéke maradt meg, ez akár valamilyen bonyolultabb rendszer tagja is lehetett. A boltozat megmaradt elemei alapján a déli kerengőszárnyra 345 x 255 cm alapterületű boltszakaszok sorát lehetett kiszerkeszteni, ami teljesen egybeesik a
