Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Nagy Emese: Az ozorai obszerváns ferences kolostor
nek az átalakításnak a során törték meg - akárcsak Ozorán - a korábban feltehetően egyenes vonalú keleti kolostor homlokzatot. Gyulán - Ozorával szemben — viszont nincs szabályos elhelyezésű torony: ennek nyomára megnyugtató módon nemcsak Imploihjóz.sef első ásatásai, de az azóta (1962-ben és 1985-ben) végzett kisebb hitelesítő kutatások sem akadtak. (Orsi Ferenc - Pamer Nóra - Pusztai Ilona: A gyulai középkori ferences kolostorromok bemutatása. Mv IX (1965) 7879. Szatmári Imre rövid ásatási jelentése: RF No. 39 (1986) 90. A szóban forgó kutatások csak a templomban folytak, a kolostort nem érintették. Szatmári Imrének a jelen kötetben publikált, s általam utólag megismert közleménye, Implom József kutatásainak bővebb ismeretében, a kettős cellasort a gyulai kolostorépület második építési periódusába helyezi. Ha ez így van, akkor Gyulán - a fentebb leírt megfigyelésünk alapján - legkevesebb három nagy építési periódussal kell számolnunk. A végleges és pontos periodizációt csak egy újabb régészed feltárás döntheti el. Eredeti elképzelésünkön - azaz, hogy a kettős cellasor megjelenését az obszerváns ferenceseknek Uilajdonítsuk - az sem változtat, ha az anyaország belsejében lévő obszerváns kolostorok egy részében csak a második periódusban, illetve elsődlegesen csak a későbbi alapításokban került sor a jellegzetes cellák építésére. A délvidéki korábbi obszerváns kolostoroknál sem találkozunk velük, így biztos, hogy valamiféle rendi belső fejlődés eredményei. 18. A szegedi kolostor kutatásáról Lukács Zsuzsa a jelen konferencia során számolt be és a helyszínen is bemutatta új kutatási eredményeit. Forrásokra hivatkozva elmondta, hogy a török csak javításokat engedélyezett a kolostoron, de átépítést nem, így az 1713-as rajz az 1503-1543 között felépült kolostor alaprajzát őrzi. Ezt igazolják Lukács Zsuzsa kutatásai is, aki az emeleten is megtalálta a földszintinek megfelelő cellabeosztást. 19. Magyar Kálmán: Hedrehely mezőváros középkori műemlékei. Mv XXIII (1979) 302; Magyar Kálmán előadásában is elmondta, hogy Hedrehely és Kőröshegy alaprajza Ozorához kapcsolódhatott. 20. MMT IX. Heves megye műemlékei. III. (szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál) Bp., 1978. 158-173. (Baranyainé); Karácsonyi II. 58-69; Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1569-ig. Eger, 1987. 110-111. 21. Jelenlegi periodizált alaprajzát 1. Praznovszky Mihály: Szécsény. Műemlékek. Bp., 1984. (Szerk. megjegyzés: 1. még jelen kötetben G. Lászay Judit tanulmánya) 22. Kollányi i. m. 321, 718; Az 1260-as rendelkezés részletét 1. A középkori művészet világa, (összeállította: Marosi Ernő) Bp., 1969. 179. 23. A 16. századi rendi előírások több ízben foglalkoznak a cellákkal. Kollányitól megUidjuk, hogy nyáron (húsvét varásnapjától a Szent Kereszt felmagasztálasáig terjedő időszakban) a ferences testvérek délben, jelre, mindannyian csendben cellájukba vonultak, és ebéd utáni alvásnak adhatták át magukat Ez a szabály arra vall, hogy a szerzetesek alvásra is használták celláikat szemben Sonkoly Károlynak az előadáshoz kapcsolódó hozzászólásával, amely szerint közös hálóteremben aludtak, s a cellákat csak elmélkedésre használták -. A 16. századi szabályzat a cellák és hálótermek egyidejű használatáról beszél, amikor megemlíti, hogy a hálótermekben és az egyes cellákben este 7-től reggel 7-ig hallgatásnak, mélységes csendnek kellett uralkodnia (Kollányi i. m. 815-186). 24. A konferencián elhangzott, általam korábban nem ismert új kutatások eredményei sem mondottak ellent, sőt, inkább alátámasztották a kettős cellasor obszerváns eredetéről vallott nézetünket.
