Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása
jelek háromszögek. Az alsó felirat ligaturai: TE, NE; enklávéi: CA, RI, DE. Nyújtott omega alakú rövidítésjel. A betűk fölé írt kis o betűk jelölnek szóvégződést, de előfordul szó közepén is. Szögletes 3-as alakú Zbetű. A szóelválasztójelek háromszögek. A betűk sokkal szabályosabban metszettek, mint a domonkos templomból előkerült bármely más sírkőtöredék betűi. 4/ a körirat feloldása: V... honestissima ultimi diei memores [s]ibi [s]uisq[ue] posteris viv[is] ...overi... Az alsó felirat feldoldása: Caterine bene... Izden[..]o fi(li)e de [..]o m... F. A karélyos tükörforma régies, de ugyancsak reneszánsz pajzsformával, reneszánsz kapitálissal máshol is előfordul. A stíluselemek alapján a sírkő a 16. század első harmadára keltezhető. Nem pontosítja a keltezést a hozzá tartozó kripta sem, mert annak falán az említett címerpajzs felett látható évszám - 15 (?) 7 - olvasata nem tekinthető teljesen biztosnak, az évtizedet jelölő szám felső része hiányzik, az alsó rész alapján leginkább l-es vagy 5-ös lehetett, bár mindkét szám másik példányától eltér egy kicsit. 1 G. Gótikus templom romjai Pécsett. Magyar Nemzet L (1987) július 24. 6. (MTI Közlemény, megjelenhetett más lapokban is); Reneszánsz madonna. Esti Hírlap XXXIII (1988) július 11. (megjelent a Magyar Nemzet LI (1988) július 12i számának 6. oldalán is és valószínűleg más lapokban is). A sírkő az alsó felirat IZDEN szava alapján valószínűleg az Izdenci (vagy Zdenci) családból származó Kataliné volt. A család magát a Kőrös megyei Zdenc mezővárosról és várról nevezi. 2 Ismert tagjainak 3 egyike az 1391-ben említett Zdenci Demeter pécsi kanonok. 4 A család délvidéki eredetű lévén más szálakkal is kapcsolódhatott még ezen kívül is Pécshez, egyik Jagelló-kori nőtagja Katalin, aki egy pécsi polgár felesége lehetett, talán (Zdenci) címere a felső és férje polgári családjegye lehet az alsó címerben. JEGYZETEK 1. Amennyiben 1517 az évszám, jól megfelel a sírkő stílusának, ha 1557 volt eredetileg, akkor az a templom hódoltság-kori továbbélésének bizonyítéka. 2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp., 1897. 169. 3. Lukcsics Pál: Olaszországban vitézkedő magyar lovagok jelvényei a XIV. században. Turul 45 (1931) 88. - Johannes de Ezdenz caporalis 1361-ben; ZsO I. 1891, 5751, 6084; II./l. 609, 636, 812, 1899, - ismeretes a család nyolc tagja: Zdenci Demeter pécsi kanonok, utóbb kalocsai éneklőkanonok (1391), Zdench-i György országbírói ember (1399), Zdench-i Simon bán fia János mester (1399, 1401, 1402), Izdenci Mátyás pap, később knini főesperes (1400), Zdenci Miklós, kamarcai plébános (1400), Zstenchi Simon bán fia János mester fiai, Simon és Miklós mesterek (1402). Nagy Iván: Magyarország családjai. V. Pest, 1859. 271. - 1527-ben Izdenczy Miklóshoz kapcsolódó adat. 4. ZsO I. 1891.-1391. február 14-én IX. Bonifác pápa Zdenci Demeter pécsi kanonoknak a kalocsai éneklőkanonokságot adja. Az, Izdenci családra figyelmünket Simon Zoltán hívta fel, akinek segítségét ezúton is köszönjük. 2. Ismeretlen sírköve (12. kép) A. Az egykori domonkos templomhajó északi mellékhajóbővítményének keleti végében feltárt, a falhoz valamivel később hozzáépített kriptában került elő 1989ben, minden bizonnyal a lépcsős kriptalejárat fedlapja volt. B. Sírkő 9 összeillő darabja, a jobb felső sarokkal. Kerete és kiemelkedő felületei némileg kopottak, egykor jártak rajta. Négy darabja megégett.
