Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása

31. Az egykori boltozat pontos felmérését 1882 előtt Friedrich Schmidt elkészíttette. 32. Koller i. m. (1782-1812) IV. 506. VI. Sándor 1500-ban kelt leveléből tudjuk, hogy a székesegyházat Zsigmond püspök boltoztatta be. 33. 1. 26. jegyzet A tanulmány rajzai közül az 5, 6, 9, 10, 11, 12. képet Szekér György készítette. Az 5. kép Gosztonyi i. m. (1942) 15. oldalán lévő 7. rajz alapján készült, a 8. kép Lővei Pál felvétele. FÜGGELÉK Tanulmányunknak - a kollokvium építészeti kutatásokra koncentráló jellegénél fogva - nem lehetett célja a teljes régészeti leletanyag ismertetése, mégis a feltárás során előkerült több feliratos - és profilait keretű kisebb sírkőtöredék közül a két, gazdag díszítésével, kiemelkedő sírkövet már most szeretnénk közreadni. A függelék leíró része Lővei Pál kézirata alapján készült. A kézirat része a készülő „Középkori Magyarország sírkövei" c. gyüj te menynek, a leírás szempontjai az ott használatosak szerint tagolva: A - előkerülés helye B - előkerülési állapota C - anyaga, mérete D - leírása E feliratai F - stílusa G - irodalma (A jobb és bal oldal mindig heraldikai értelemben szerepel.) 1. Katalin sírköve (11. kép) A. Az egykori domonkos templom hajójában - 1987-es szelvényünk nyugati szélén a déli hajófal mentén - feltárt nagy méretű kripta körül szétszórt darabokban került elő; jórészt már 1987-ben, egy darabja 1988-ban. A kriptához tartozását valószínűsíti az. is, hogy a kőlap alsó címerpajzsának ábrája egyezik a kripta belső vakolt falán, a keleti lunettában szereplő festett címerpajzsban lévő jellel. B. 11 darabra törve, további közel tucatnyi, lepattant kis lemezkével. Jobb felső sarka hiányzik, két hosszoldalának és felső rövid oldalának egyes szakaszai hiányoznak, a mező alsó részén is jelentős részlet hiányzik. A kő megégett, néhol el is színeződött, a faragás lemezes leválása is részben ennek tudható be. C. Helyi mészkő (?), kb. 170 x 86 x 19 cm. D. Kerete kétoldalt 18 cm, alul 34,5 cm széles, a felső oldalon bizonytalan méretű. A kereten két vésett vonal között, vésett, belülről olvasható körirat (nem biztos, hogy a felső rövid oldalra is áthúzódott, ha valóban nem, akkor a bal felső sarokban kezdődött). Az alsó, szélesebb keretsávban, a köriraton belül három soros, vésett felirat párhuzamos sorainak maradványa. E felirat és a körirat közötti (jobb alsó) sarokban kerek, durva felületű bemélyedés, mellette csaplyuk - a fedlap felemelésére szolgáló vasgyűrű helye. A bal felső sarokban és a jobb felsőben is csak töredéke maradt meg; a kőlap mind a négy sarkában megvolt eredetileg. A felső rövid oldal keretrészében vésett vonalrajzú, alul-felűl párhuzamos egyenesből álló keretelésű, üres tükör részlete. A negyedpálcákkal és kis lemezzel mélyülő mezőben két, csúcsára állított és csúcsukkal összeérő, oldalain félkörívekkel bővített négyzetből álló keretű tükör. Mindkét idomban domborművű, szalagkeretes, csúcsos talpú, szimmetrikus körvonalú, reneszánsz címerpajzs, felül és kétoldalt szalagból képzett hurokkal. A felső pajzsban balra ágaskodó négylábú, ragadozó állat (jórészt csak a körvonala maradt meg), szájában kakast hordoz. A pajzs jobb felső részén nyolcágú csillag, a