Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása

tor és az újkori ferences kolostor gyakorlatilag fedi egymást, az azonosítást Gosztonyi Gyula foglalta össze röviden.

17 Véleménye szerint a mai templom hajója megegyezik a középkori hajóval, sőt felmenő falaiban is őriz középkori maradványokat, a kolostori szárnyak közül egyedül a déliről lehet egyértelműen bizonyítani, hogy középkori alapokon nyugszik. A Pataki Vidor által a bécsi Hofkammerarchiv anyagában felfedezett 1690 körüli Pécset ábrázoló távlati rajzon jól felismerhetőek a ferences kolostor együttesének megmaradt épületei, a templom hajója a szentély nélkül és a déli szárny tömbje. A Haüy-féle városalaprajzon „Maison de General" felirattal szintén szerepel az együttes, 1719-ben Kazó István nagyprépost vásárolta meg, majd 1721-ben odaadta a ferenceseknek. A 18. századi újjáépítése során a templom orientációját megfordították, az új bejáratot nyitottak a keleti oldalon az akkor kialakított új városközpont felé, míg az új szentély a nyugati fal lebontásával épült fel. Gosztonyi a középkori kolostor ferences kolostorral való azonosítását, a hagyomány mellett, a közeli Merni pasa dzsámijából előkerült három zárókő egyikén lévő Szent Ferenc ábrázolás alapján végezhette el.

18 A ferencesek bizonyos adatok szerint már 1280-ban megtelepedtek a városban, más oklevelek szerint a rendházat a vidék történelmében jelentős szerepet játszó Kórógyiak alapították 1301-ben.

19 Az 1316-os összeírás szerint a mariánusok V. rendtartományának központja; ide tartozik Pécs, Segesd, Kapronca, Szemenye és Várasd.

20 1348-ban, 1356-ban és 1516-ban tartott itt közgyűléseket.

21 A kolostori élet az 1543-as török foglalással szűnt meg.

22 A ferences kolostor további kutatására 1978-ban nyílott lehetőség, amikor közműtelepítés során a Sallai utca nyomvonalából kiszakított téren sor került a kolostortemplom elpusztult szentélyének feltárására.

23 Az előkerült alapfalak (4. kép) alapján megállapítható volt, hogy a szentélyt a 15. század végén, 16. század elején

24 építették át szabályos, a nyolcszög öt oldalával záródó formában. A korábbi szentély talán egy szakasszal rövidebb, egyenes záródású volt, ezt azonban az említett későbbi átépítés során ideépült szentélyosztó miatt nem lehetett egyértelműen tisztázni. A szentély 16. század végén pusztult el, valószínűleg köveiből épült 4. A ferences kolostor templomszentélyének ásatási alaprajza.